1Halljátok ezt a szózatot, ezt a siratóéneket, amelyet rólatok mondok, Izrael háza!
2Elbukott, többé nem kel föl Izrael szűz leánya. Elterült a földjén, nincs, aki fölemelje.
3Mert így szól az Úr, az Isten, Izrael házához: Százan térnek vissza a városba, amely ezret küldött, s tízen térnek vissza abba, amely százat küldött.
4Így szól az Úr Izrael házához: Keressetek, és élni fogtok!
5Bételt ne keressétek, és Gilgalba ne lépjetek be, Beersebába se járjatok, mert Gilgalt fogságba viszik, és Bétel semmivé lesz.
6Keressétek az Urat, és élni fogtok, nehogy elpusztítsa József házát, mint a tűz, megeméssze Bételt, és senki sem tudja eloltani.
7
8Ő alkotta a Fiastyúkot és az Oriont, hajnalra fordítja a sötétséget, a nappalt meg éjszakára változtatja. Ő hívja elő a tenger vizét és kiönti a föld színére: az Úr az ő neve.
9Az erődre ő hoz pusztulást, a fellegvárra megsemmisülést.
10Jaj azoknak, akik a jogot ürömre fordítják, és földre tiporják az igazságosságot!
11Akik gyűlölik azt, aki igazságot szolgáltat a kapuban, és utálják azt, aki kimondja az igazságot.
12Mivel a gyöngét eltiporjátok, és a gabona vámját elveszitek tőle, hiába építettétek a kőházakat, nem fogtok bennük lakni; hiába ültettetek nemes szőlőt, nem fogjátok inni a borát.
13Mert tudom, hogy vétkeitek milyen számosak, bűneitek milyen súlyosak: ellenségei vagytok az igaznak, elfogadjátok a megvesztegetést, és a kapuban elnyomjátok az igazat.
14Ezért a mai időkben csöndben marad az okos ember, mert gonosz idő ez!
15A jót keressétek, ne a rosszat, hogy éljetek! Akkor valóban veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, amint most állítjátok.
16Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, juttassátok diadalra az igazságot a kapuban! Talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene József maradékának.
17Azért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Úr: Siralom hallik a tereken, minden utcában jajgatnak: Jaj, jaj! Gyászolni hívják a földművest, siránkozni a siratókat.
18Minden szőlőskertben siralom hallik, mert átvonulok rajtad – mondja az Úr.
19Jaj azoknak, akik az Úr napja után vágyakoznak! Mi lesz számotokra az Úr napja? Sötétség, nem fényesség!
20Olyan lesz, mint amikor az ember oroszlán elől menekülve medvére bukkan útjában; vagy házába érve a falnak dől, és megmarja a kígyó.
21Valóban, sötétség az Úr napja, nem világosság, homály, amelyen nem süt át a nap.
22Megvetem, gyűlölöm ünnepeiteket, ünnepségeitek nem tetszenek nekem.
23Ha égőáldozatokat mutattok be és ételáldozataitokat, nem szívlelhetem, a hizlalt állataitokból való békeáldozatot látni sem szeretem.
24Vigyétek előlem harsány éneketek, hárfáitok hangját hallani sem bírom!
25Mint a víz, áradjon inkább az igazság, mint a sebes patak, az igazságosság.
26Hoztatok-e nekem étel és véres áldozatokat negyven éven át a pusztában, ó Izrael háza?
27Vihetitek majd Szakkut királyotokat és isteneteket, Keván csillagistent, akit ti csináltatok magatoknak,
28mert száműzlek benneteket, túl Damaszkuszon – mondja az Úr – a Seregek Ura az ő neve.