¹A karvezetőnek – A „Ne pusztítsd el” kezdetű ének dallamára – Dávidé – Miktam

²Valóban igazat beszéltek, hatalmasok,

pártatlanul ítélkeztek, emberek?

³Bizony nem, mert szívetek gonoszat forral,

kezetek az erőszak útját egyengeti az országban.

⁴Anyjuk méhétől tévelyegnek a gonoszok,

tévúton járnak a hazugok születésük óta.

⁵Mérgük, mint a kígyó mérge,

mint a vipera, mely nem hall, bezárta fülét.

⁶Nem hallja a kígyóbűvölőt,

a varázslásban jártas igézőt.

⁷Törd össze, Isten, szájukban a fogakat!

⁷Zúzd szét az oroszlánok állkapcsát, Uram!

⁸Tűnjenek el, mint a szétfolyó víz!

Száradjanak ki, mint a letaposott fű!

⁹Járjanak úgy, mint a csiga, amely széjjelmállik,

mint az elvetélt magzat, mely nem látott napvilágot.

¹⁰Mielőtt edényeik megéreznék a tüskebokor tüzét,

sodorja el őket az Élő, az izzó haragú!

¹¹Örül az igaz, mert látja a megtorlást,

lába a gonoszok vérében fürdik.

¹²Az emberek meg ezt mondják: „Bizony, megvan az igaz jutalma!

Bizony, van Isten, ki igazságot tesz a földön!”