¹A karvezetőnek – „A messzi terebintfák galambja” kezdetű ének dallamára – Dávidé – Miktam

Amikor a filiszteusok elfogták Gátban.

²Légy hozzám, irgalmas, Istenem, mert utánam liheg,

aki támad, s egész nap gyötör.

³Ellenségeim egész nap utánam lihegnek!

Milyen sokan támadnak rám kevélyen!

⁴Amikor félek,

benned bízom!

⁵Istenben, akinek szavát dicsérem.

Istenben bízom, nem félek,

halandó mit árthat nekem?

⁶Állandóan kiforgatják szavaimat,

minden gondolatuk nekem akar rosszat.

⁷Szövetkeznek, lesben állnak, lépteim figyelik,

mert életemre törnek.

⁸Lesz menekvésük gazságuk ellenére?

⁸Igázd le haragodban, Isten, a népeket!

⁹Te számon tartod kóválygásom,

gyűjtsd könnyeimet tömlődbe.

Nem áll mindez felírva nálad?

¹⁰Akkor majd meghátrálnak ellenségeim,

azon a napon, amikor hozzád kiáltok.

Ebből tudom meg, hogy velem az Isten.

¹¹Istenben, akinek szavát dicsérem,

az Úrban, akinek szavát dicsérem,

¹²Istenben bízom, nem félek,

ember mit árthat nekem?

¹³Tartozom neked, Isten, fogadalmaimmal,

teljesítem neked hálaáldozatom,

¹⁴mert megmentetted lelkem a haláltól,

bizony, lábamat az elbukástól,

hogy Isten színe előtt járhassak az élet világosságában.