¹Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz:
–

²Az írástudók és farizeusok elfoglalták Mózes székét.

³Mindazt tehát, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de tetteiket ne kövessétek, mert beszélnek, de nem cselekszenek.

⁴Súlyos és nyomasztó terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk egy ujjal sem akarják azokat megmozdítani.

⁵Mindent csak azért tesznek, hogy lássák az emberek. Megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk szegélyét.

⁶A lakomákon az asztalfőn, a zsinagógákban a fő helyeken szeretnek ülni.

⁷Szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket.

⁸Ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok!

⁹Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van!

¹⁰Ne hívassátok magatokat tanítónak se, mert egy a ti tanítótok, Krisztus.

¹¹Aki a legnagyobb közöttetek, az legyen a szolgátok!

¹²Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.

¹³Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt! Ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni. [

¹⁴[]

¹⁵Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt prozelitává tegyetek, és ha az lesz, a gyehenna fiává teszitek kétszerte inkább magatoknál.

¹⁶Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok:
„Ha valaki a szentélyre esküszik, az semmi, de ha valaki a szentély aranyára esküszik, azt köti az eskü.”

¹⁷Bolondok és vakok! Mi nagyobb: az arany vagy a szentély, amely megszenteli az aranyat?

¹⁸Ezt is mondjátok: „Ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de ha valaki a rajta lévő ajándékra esküszik, azt köti az eskü.”

¹⁹Ti vakok, mi nagyobb: az ajándék vagy az oltár, ami megszenteli az ajándékot?

²⁰Aki tehát az oltárra esküszik, az arra is esküszik, ami rajta van.

²¹Aki pedig a szentélyre esküszik, az arra is esküszik, aki benne lakik.

²²Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik, és arra is, aki azon ül.

²³Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok, ami a Törvényben ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget. Ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhanyagolni.

²⁴Vak vezetők, kiszűritek a szúnyogot, a tevét meg lenyelitek.

²⁵Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak harácsolással és mértéktelenséggel.

²⁶Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!

²⁷Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlóak vagytok a meszelt sírokhoz, melyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.

²⁸Ugyanígy ti is kívülről igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.

²⁹Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírjait,

³⁰és ezt mondjátok: „Ha atyáink idejében éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában.”

³¹Így tanúsítjátok – magatok ellen –, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak.

³²Éljetek csak ti is atyáitok mértéke szerint!

³³Kígyók, viperák fajzatai! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?

³⁴Ezért íme, én küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat. Egyeseket közülük majd megöltök és keresztre feszítetek, másokat zsinagógáitokban megkorbácsoltok, és városról városra üldöztök,

³⁵hogy rátok szálljon minden igaz vér, amit kiontottak a földön az igaz Ábel vérétől Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a szentély és az áldozati oltár között gyilkoltatok meg.

³⁶Bizony, mondom nektek, mindez eljön erre a nemzedékre.

³⁷Jeruzsálem, Jeruzsálem, te, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam gyermekeidet összegyűjteni, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok!

³⁸Íme, elhagyottá lesz házatok.

³⁹Mert mondom nektek, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!