¹Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek a pusztába vezette.

²Negyven napon át kísértette az ördög. Azokban a napokban semmit sem evett, de azután elfogta az éhség.

³Az ördög így szólt hozzá:
– Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré!

⁴Jézus így válaszolt neki:
– Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember.

⁵Ezután egy magas hegyre vezette, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát,

⁶és ezt mondta neki az ördög:
– Neked adom mindezt a hatalmat és dicsőséget, mert nekem adták, és annak adom, akinek akarom.

⁷Ha tehát leborulsz előttem, tiéd lesz mindez.

⁸Jézus így válaszolt neki:
– Meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

⁹Ezután elvitte őt Jeruzsálembe, a Templom legmagasabb pontjára állította, és ezt mondta neki:
– Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét!

¹⁰Meg van írva ugyanis: Angyalainak megparancsolja, hogy őrizzenek téged;

¹¹és tenyerükön hordoznak, hogy kőbe ne üsd a lábad.

¹²Jézus így válaszolt neki:
– Megmondták: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!

¹³Amikor az ördög minden kísértéssel végzett, bizonyos időre eltávozott tőle.

¹⁴Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába, és elterjedt a híre az egész környéken.

¹⁵Tanított zsinagógáikban, és mindenki részéről tisztelet övezte.

¹⁶Elment Názáretbe, ahol nevelkedett. Szombaton szokása szerint elment a zsinagógába, és felállt, hogy felolvasson.

¹⁷Izajás próféta könyvét adták neki. Szétnyitotta a tekercset, s rátalált arra a helyre, ahol ez áll:

¹⁸Az Úr Lelke rajtam, mert felkent engem, hogy örömhírt hirdessek a szegényeknek. Azért küldött, hogy a foglyoknak szabadulást, a vakoknak szemük megnyílását hirdessem; hogy a meggyötörteket szabadon bocsássam,

¹⁹és hirdessem az Úrtól jövő kedvező idő elérkeztét.

²⁰Összegöngyölítette a könyvtekercset, odaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.

²¹Ekkor így kezdte beszédét:
– Ma fületek hallatára teljesedett be ez az írás.

²²Mindnyájan helyeseltek, és csodálkoztak az ajkáról fakadó szavak erején, és azt kérdezgették:
– Nemde József fia ez?

²³Ő pedig így szólt hozzájuk:
– Biztosan ezt a mondást idézitek rám: „Orvos, gyógyítsd meg magad!” Amiről hallottuk, hogy megtörtént Kafarnaumban, tedd meg itt is, a saját városodban!

²⁴Majd így folytatta:
– Bizony, mondom nektek, egyetlen prófétát sem fogadnak szívesen a saját városában.

²⁵Bizony igaz, sok özvegyasszony élt Izraelben Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész országban,

²⁶de egyikükhöz sem küldetett Illés, csak a Szidónhoz tartozó Száreptába egy özvegyasszonyhoz.

²⁷Sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Naamán.

²⁸Ennek hallatán mindenki haragra gerjedt a zsinagógában.

²⁹Felkeltek, kiűzték a városból, és elvitték annak a hegynek a peremére, amelyen városuk épült, hogy letaszítsák.

³⁰Ő azonban áthaladt közöttük, és eltávozott.

³¹Lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombatonként tanította őket.

³²Álmélkodtak tanításán, mert szavának ereje volt.

³³A zsinagógában volt egy tisztátalan, démoni lélektől megszállott ember, aki hangosan felkiáltott:
–

³⁴Jaj, mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy, az Isten Szentje!

³⁵Jézus azonban ráparancsolt:
– Némulj el, és menj ki belőle!
Erre a démon odavetette az embert közéjük, és kiment belőle, de semmi kárt nem tett benne.

³⁶Ekkor rémület fogta el mindnyájukat, és ezt mondogatták egymásnak: „Miféle beszéd ez?! Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok menekülnek!”

³⁷Elterjedt a híre mindenütt a környéken.

³⁸A zsinagógából jövet elment Simon házába. Simon anyósát magas láz gyötörte. Kérték, tegyen valamit érte.

³⁹Ő fölébe hajolt, ráparancsolt a lázra, mire a láz elhagyta. Azonnal felkelt, és szolgált nekik.

⁴⁰Napnyugtakor mindenki hozzá vitte a különféle bajokban szenvedő betegét. Ő mindegyikükre rátette a kezét, és meggyógyította őket.

⁴¹Démonok is kimentek sok emberből, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten Fia!” De rájuk parancsolt, és nem engedte őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Messiás.

⁴²Napkeltekor eltávozott, és elment egy lakatlan helyre. De a sokaság megkereste. Odamentek hozzá, és tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük.

⁴³Ő azonban ezt mondta nekik: „A többi városban is hirdetnem kell Isten országának örömhírét, mert ezért küldtek.”

⁴⁴És hirdette az igét Júdea zsinagógáiban.