¹Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk.

²Ezt mondta:
– Az egyik városban volt egy bíró. Istentől nem félt, az emberektől nem tartott.

³Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki újra meg újra elment hozzá, s ezt mondta neki: „Szolgáltass nekem igazságot vádlómmal szemben!”

⁴Sokáig nem volt rá hajlandó, de azután ezt mondta magában: „Ha Istentől nem félek is, és az emberektől nem tartok,

⁵mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, nehogy örökké idejárjon, és zaklasson.”

⁶Az Úr így szólt:
– Hallottátok, mit mond az igazságtalan bíró?!

⁷Hát Isten vajon nem szolgáltat igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Talán várakoztatja őket?

⁸Mondom nektek, késedelem nélkül igazságot szolgáltat nekik. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál hitet a földön?

⁹Némely elbizakodott embernek, aki magát igaznak tartotta, a többieket pedig megvetette, ezt a példázatot mondta:
–

¹⁰Két ember ment fel a Templomba imádkozni. Az egyik egy farizeus, a másik egy vámos.

¹¹A farizeus megállt, és így imádkozott magában: „Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: harácsoló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámos is.

¹²Kétszer egy héten böjtölök, s tizedet adok mindenből, amit szerzek.”

¹³A vámos pedig távol állt, még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verve így beszélt: „Istenem, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz!”

¹⁴Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, a másik nem. Mert aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.

¹⁵Csecsemőket is vittek hozzá, hogy érintse meg őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, durván rájuk szóltak.

¹⁶Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt:
– Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké Isten országa!

¹⁷Bizony, mondom nektek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint egy gyermek, semmiképpen nem megy be oda.

¹⁸Akkor egy elöljáró megkérdezte tőle:
– Jó Mester, mit tegyek, hogy részem legyen az örök életben?

¹⁹Jézus ezt mondta neki:
– Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak Isten.

²⁰Ismered a parancsolatokat: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!
–

²¹Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva – válaszolta.

²²Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá:
– Egyvalami hiányzik belőled. Add el minden vagyonod, aztán oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben! Azután jöjj, és kövess engem!

²³Amikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.

²⁴Jézus ennek láttán így szólt:
– Milyen nehezen mennek be Isten országába azok, akiknek vagyonuk van!

²⁵Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni.

²⁶Akik ezt hallották, így szóltak:
– Akkor ki üdvözülhet?
–

²⁷Ami az embereknek lehetetlen, az lehetséges Istennek – válaszolta.

²⁸Ekkor Péter így szólt:
– Íme, mi mindenünket elhagytunk, és követtünk téged.

²⁹Ezt mondta nekik:
– Bizony, mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét vagy testvéreit vagy szüleit vagy gyermekeit Isten országáért,

³⁰hogy ne kapná vissza sokszorosát már most, a jövendő világban pedig az örök életet.

³¹Azután maga mellé vette a Tizenkettőt, és így szólt hozzájuk:
– Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak:

³²a pogányok kezére kerül, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik,

³³és miután megkorbácsolták, megölik, de harmadnapon feltámad.

³⁴Ők azonban semmit sem fogtak fel ebből. E beszéd rejtély maradt előttük, és nem értették meg, amit mondott.

³⁵Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.

³⁶A vak ember hallotta, hogy nagy tömeg halad el mellette. Kérdezősködött, hogy mi történik.

³⁷Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra.

³⁸Ekkor így kiáltott:
– Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!

³⁹Akik elöl mentek, ráförmedtek, hogy hallgasson, de ő annál inkább kiáltozott:
– Dávid fia, könyörülj rajtam!

⁴⁰Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle:
–

⁴¹Mit akarsz, mit tegyek érted?
– Uram, hogy újra lássak! – válaszolta.

⁴²Jézus ezt mondta neki:
– Láss újra! Hited megmentett téged.

⁴³Nyomban újra látott, és Istent dicsőítve követte őt. Ennek láttán az egész nép dicsőítette Istent.