¹Jézus ezután Galileát járta. Nem akart ugyanis Júdeában mutatkozni, mivel a zsidók keresték az alkalmat, hogy megöljék.

²Közel volt a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.

³Testvérei ekkor ezt mondták neki:
– Menj el innét Júdeába, hadd lássák tanítványaid is mindazt, amit teszel.

⁴Hiszen senki sem cselekszik titokban, ha azt akarja, hogy nyilvánosan elismerjék. Minthogy ezeket a műveket viszed véghez, tedd ismertté magad a világ előtt!

⁵Bizony, a testvérei sem hittek benne.

⁶Jézus tehát így szólt hozzájuk:
– Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő kedvező.

⁷Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy tettei gonoszak.

⁸Menjetek csak fel az ünnepre! Én erre az ünnepre még nem megyek fel, mert az én időm még nem teljesedett be.

⁹Ezt mondta nekik, és ott maradt Galileában.

¹⁰Miután azonban testvérei felmentek az ünnepre, akkor ő is felment, nem nyíltan, hanem titokban.

¹¹A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: „Hol van ő?”

¹²A tömegben pedig sok szóbeszéd járta róla. Némelyek azt mondták: „Jó ember”, mások viszont ezt: „Bizony nem az, sőt félrevezeti a népet.”

¹³De nyilvánosan senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidóktól.

¹⁴Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a Templomba, és tanított.

¹⁵A zsidók akkor csodálattal eltelve mondták:
– Hogyhogy ilyen járatos az Írásokban? Hiszen nem is tanult ember!

¹⁶Jézus erre így válaszolt nekik:
– Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem.

¹⁷Ha valaki kész megtenni az ő akaratát, fel fogja ismeri, hogy ez a tanítás Istentől való-e, vagy hogy én magamtól szólok.

¹⁸Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, de aki annak dicsőségét keresi, aki őt küldte, az igaz, és abban nincs hamisság.

¹⁹Ugye, Mózes adta nektek a Törvényt? De közületek senki sem tartja meg a Törvényt. Miért akartok megölni?

²⁰A sokaság erre ezt mondta:
– Ördög van benned! Ki akar téged megölni?

²¹Jézus így válaszolt nekik:
– Egyetlen művet vittem véghez, és mindnyájan csodálkoztok rajta.

²²Mózes a körülmetélkedést rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna, hanem az atyáktól van –, és ti szombaton is körülmetélitek az embert.

²³Ha körülmetélik az embert szombaton, hogy ne sértsék meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?

²⁴Ne ítéljetek ezután a látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet!

²⁵A jeruzsálemiek közül ekkor némelyek így szóltak:
– Vajon nem ő az, akit meg akarnak ölni?

²⁶Íme, nyilvánosan beszél, és semmit sem szólnak ellene! Talán felismerték a vezetők, hogy ő a Krisztus?

²⁷Csakhogy róla tudjuk, honnan való. Amikor azonban eljön a Krisztus, róla senki sem tudja majd, honnan való.

²⁸Amikor Jézus a Templomban tanított, hangosan kiáltva szólt:
– Ti ismertek engem, s tudjátok azt is, honnan való vagyok! De én nem magamtól jöttem. Viszont az, aki engem küldött, igaz, és őt ti nem ismeritek.

²⁹Én ismerem, hiszen tőle vagyok, és ő küldött engem.

³⁰El akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája.

³¹A tömegből sokan hittek benne, és ezt mondták:
– A Krisztus, amikor eljön, tesz-e több jelet, mint amennyit ez tett?

³²Meghallották a farizeusok, hogy a sokaságban ez a szóbeszéd járta róla, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok, hogy tartóztassák le.

³³Jézus ekkor így szólt:
– Még egy kis ideig veletek vagyok, aztán elmegyek Ahhoz, aki küldött engem.

³⁴Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.

³⁵A zsidók erre így beszéltek egymás között:
– Hova akar menni, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök közötti szórványba készül, és a görögöket akarja tanítani?

³⁶Miféle beszéd ez: „Kerestek majd engem, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”

³⁷Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus felállt, és így kiáltott:
– Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám; és igyon,

³⁸aki hisz énbennem! Ahogy az Írás megmondta, „bensejéből élő víz folyamai áradnak”.

³⁹Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívőknek kellett kapniuk. Még nem adatott meg ugyan is a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.

⁴⁰A sokaságból azok, akik hallották ezeket a szavakat, így szóltak:
– Valóban ez a Próféta.

⁴¹Mások így szóltak:
– Ez a Krisztus.
Többen viszont ezt mondták erre:
– Csak nem Galileából jön a Krisztus?

⁴²Nem megmondta az Írás, hogy Dávid magvából és Betlehemből jön a Krisztus, abból a faluból, ahova Dávid való?

⁴³Megoszlás támadt miatta a sokaságban.

⁴⁴Még ha közülük néhányan el akarták is fogni, senki sem vetett rá kezet.

⁴⁵A szolgák ekkor visszamentek a főpapokhoz és farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük:
– Miért nem hoztátok ide?

⁴⁶A szolgák így feleltek:
– Ember még soha nem beszélt így!

⁴⁷A farizeusok ezt mondták nekik:
– Csak nem tévesztett meg benneteket is?

⁴⁸Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki?

⁴⁹Bizony nem. Ez a sokaság, amely nem ismeri a Törvényt, átkozott!

⁵⁰Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk:
–

⁵¹A Törvény talán elítéli az embert, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett?

⁵²Azok pedig így válaszoltak neki:
– Talán te is galileai vagy? Nézz utána, és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.
[[

⁵³Ezután mindenki hazament.