¹Megfújta a harsonát az ötödik angyal, és egy csillagot láttam, amint az égből a földre zuhan. Neki adták az alvilág kútjának a kulcsát.

²Megnyitotta az alvilág kútját, és a kútból füst szállt fel, amilyen egy nagy kemence füstje. A nap és a levegő elsötétedett a kút füstjétől.

³A füstből sáskák jöttek elő a földre, és akkora erőt kaptak, mint a föld skorpióinak az ereje.

⁴Megmondatott nekik, hogy ne ártsanak a föld füvének, semmiféle zöld növénynek és fának, hanem csak azoknak az embereknek, akik nem hordják homlokukon Isten pecsétjét.

⁵Parancsot kaptak, hogy ne öljék meg, hanem csak kínozzák őket öt hónapig. Olyan fájdalmat okoztak, mint amikor skorpió marja meg az embert.

⁶Azokban a napokban az emberek keresni fogják a halált, de nem találják. Azt kívánják, hogy meghaljanak, de a halál elfut előlük.

⁷A sáskák külsőre harchoz felszerszámozott lovakhoz hasonlítottak. Mintha aranykorona lett volna a fejükön, az arcuk pedig emberi arcra hasonlított.

⁸Hajuk olyan volt, mint az asszonyok haja, a foguk pedig, mint az oroszláné.

⁹Mellüket vaspáncélhoz hasonló vért födte, szárnyuk zöreje meg olyan volt, mint a csatába száguldó harci szekerek zörgése.

¹⁰Farkuk és fullánkjuk, mint a skorpióé. Farkukban olyan erő volt, hogy öt hónapig árthattak az embereknek.

¹¹Az alvilág angyala volt a királyuk, akinek héberül Abaddon, görögül meg Apollüón a neve.

¹²Az első jaj elmúlt. Íme, két másik jaj közeledik!

¹³Megfújta a harsonát a hatodik angyal. Erre hangot hallottam az Isten előtt álló arany áldozati oltár négy szarvából.

¹⁴Így szólt a hatodik angyalhoz, akinél a harsona volt: „Oldozd fel a négy angyalt, aki a nagy Eufrátesz folyónál meg van kötözve!”

¹⁵A négy angyal megszabadult kötelékeitől, és készen állt órára, napra, hónapra és évre, hogy az emberek harmadát megölje.

¹⁶A lovasok seregének a száma húszezerszer tízezer. Hallottam a számukat.

¹⁷A látomásban ilyennek láttam a lovakat és a rajtuk ülőket: tűzvörös, sötétkék és kénsárga mellvértjük volt. A lovak feje, mint az oroszláné, s a szájukból tűz, füst és kén jött.

¹⁸Ez a három csapás – a szájukból kijövő tűz, füst és kén – megölte az emberek harmadát.

¹⁹A lovak ereje a szájukban és a farkukban van. A farkuk ugyanis olyan, mint a kígyó. Fej van rajtuk, amivel marnak.

²⁰A többi ember, aki nem halt meg a csapásoktól, nem tartott bűnbánatot kezének tettei miatt, hanem továbbra is imádta a démonokat és az aranyból, ezüstből, bronzból, kőből és fából készült bálványokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem mozognak,

²¹és nem hagytak fel sem a gyilkolással, sem a varázslással, sem a paráznasággal, sem a lopással.