1Amikről írtatok, azokra ezt válaszolom. „Jó a férfinak asszonyt nem érinteni.”
2Ellenkezőleg, a paráználkodás veszélye miatt mindenkinek legyen felesége, és minden asszonynak férje!
3A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt!
4Nem az asszony az ura a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy nem a férfi az ura a maga testének, hanem a felesége.
5Ne fosszátok meg egymást magatoktól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután ismét legyetek együtt, nehogy megkísértsen benneteket a Sátán azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni.
6Amit mondok, megegyezés kérdése, nem parancs.
7Igaz, szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én; de mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől, kinek így, kinek úgy.
8A nem házasoknak és az özvegyeknek ezt mondom: jó nekik, ha úgy maradnak, ahogy én.
9Ha azonban nem tudják magukat megtartóztatni, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni.
10A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől.
11Ha azonban elválik, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön ki a férjével, és a férfi se bocsássa el a feleségét.
12A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne bocsássa el!
13És ha egy asszonynak hitetlen férje van, és ez kész vele élni, ne hagyja el a férjét!
14Mert a hitetlen férjet megszenteli hívő felesége, a hitetlen feleséget pedig hívő férje; különben gyermekeitek is tisztátalanok volnának, így azonban szentek.
15Ha pedig a hitetlen házastárs válni akar, váljék el! Ebben az esetben a hívő férj vagy a hívő feleség nincs többé megkötve. Isten arra hívott meg titeket, hogy békében éljetek.
16Asszony, tudod-e, hogy megmentheted a férjedet? Férfi, tudod-e, hogy megmentheted a feleségedet?
17Egyébként mindenki éljen úgy, ahogy az Úr adta neki; úgy, ahogy Isten meghívta! Minden egyházban így rendelkezem.
18Valaki körülmetélten kapott meghívást? Ne tüntesse el! Valaki körülmetéletlenül kapott meghívást? Ne metélkedjék körül!
19A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi. Isten parancsolatainak a megtartása számít.
20Mindenki maradjon meg úgy, ahogy a meghívást kapta!
21Rabszolgaként kaptad a meghívást? Ne törődj vele! Ha viszont szabaddá lehetsz, élj a lehetőséggel!
22Ugyanis az Úrban meghívott rabszolga az Úr szabadosa; ahogy a meghívott szabad Krisztus rabszolgája.
23Sokba kerültetek. Ne legyetek emberek rabszolgái!
24Mindenki maradjon meg abban Isten előtt, testvérek, amiben a meghívást kapta!
25A hajadonokról nincs rendelkezésem az Úrtól, de elmondom a véleményemet, mint aki az Úr irgalma folytán hitelt érdemel.
26Azt tartom helyénvalónak a küszöbön álló megpróbáltatások miatt, hogy jó az embernek úgy maradnia, amint van.
27Feleséghez vagy kötve? Ne keress válást! Feleség nélkül vagy? Ne keress feleséget!
28De ha megnősülsz, nem vétkezel, és ha férjhez megy a hajadon, nem vétkezik. Az ilyeneknek azonban próbatétellel kell majd szembenézniük a mindennapi életben, én pedig szeretnélek ettől megkímélni titeket.
29Ezt mondom, testvérek: a hátralevő idő rövid. Ezután tehát azok is, akiknek van feleségük, úgy éljenek, mintha nem volna,
30és akik sírnak, mintha nem sírnának, akik pedig örülnek, mintha nem örülnének, akik vásárolnak valamit, mintha az nem volna az övék,
31és akik a világ dolgaival foglalkoznak, mintha nem merültek volna el bennük, mert e világ jelen formája elmúlik.
32Azt szeretném, hogy gond ne terheljen titeket. Aki nőtlen, az Úr dolgaival törődik: hogyan legyen tetszésére az Úrnak.
33Aki viszont nős, világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a feleségének.
34Ezért megosztott. A nem férjes asszony és a hajadon az Úr dolgaival törődik, hogy szent legyen a világ előtt és a Lélekben is. Aki férjhez ment, világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a férjének.
35Ezt a javatokra mondom, nem azért, hogy hurkot dobjak a nyakatokba, hanem hogy feddhetetlenül éljetek, és osztatlan szívvel ragaszkodjatok az Úrhoz.
36Ha pedig valaki erős szenvedélytől hajtva azt gondolja, hogy nem bánik illő módon eljegyzett menyasszonyával, és ez tűnik helyesnek, tegye meg, amit akar, nem vétkezik! Házasodjanak össze!
37Aki azonban szilárd elhatározásra jutott, és a szükség nem kényszeríti, mert hatalma van saját kívánsága fölött, és úgy döntött szívében, hogy tiszteletben tartja jegyese szüzességét, jól teszi.
38Így tehát aki feleségül veszi jegyesét, jól teszi, de aki nem veszi feleségül, még jobban teszi.
39Az asszony le van kötve, amíg a férje él, de ha a férje meghal, szabadon férjhez mehet ahhoz, akihez akar, de csak az Úrban.
40Boldogabb lesz azonban – legalábbis az én véleményem szerint –, ha nem megy férjhez. Azt pedig hiszem, hogy Isten Lelke van bennem is.