1Pál, Krisztus Jézus apostola meghívás révén Isten akaratából, és Szószthenész testvér,
2Isten korintusi egyházának, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, a meghívás révén szenteknek, mindazokkal együtt, akik bárhol – náluk és nálunk – segítségül hívják a mi Urunk, Jézus Krisztus nevét:
3kegyelem néktek és béke Istentől, Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
4Hálát adok értetek Istenemnek mindenkor Isten kegyelméért, ami Krisztus Jézusban nektek adatott.
5Mert benne minden szempontból meggazdagodtatok, mindenféle beszédben és mindenféle ismeretben,
6amint a Krisztusról tett tanúságtétel megerősödött közöttetek.
7Így nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben Urunk, Jézus Krisztus megjelenését várjátok,
8aki mindvégig szilárddá tesz majd benneteket, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk, Jézus [Krisztus] napján.
9Hűséges az Isten, aki meghívott titeket, hogy közösségben legyetek Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal.
10Kérlek titeket, testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevében, hogy mindnyájan legyetek egyetértők, és ne legyenek szakadások közöttetek, hanem egyazon gondolkodásmóddal és egyazon meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz.
11Mert Khloé embereitől azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, hogy viszálykodás van közöttetek.
12Úgy értem, hogy mindegyikőtök így beszél: „Én Pál mellett vagyok”, „Én meg Apolló mellett”, „Én Kéfáshoz tartozom”, „Én meg Krisztushoz”.
13Hát Krisztust csak egy résznek juttatták? Talán Pált feszítették keresztre értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg?
14Hálát adok [Istennek], hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, csak Crispust és Gaiust,
15nehogy azt mondhassa valaki, hogy az én nevemre lett megkeresztelve.
16Igaz, megkereszteltem Sztephanász háza népét is, de rajtuk kívül nem tudok arról, hogy mást is megkereszteltem volna.
17Mert nem azért küldött Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem ügyeskedő ékesszólással, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse.
18Mert a keresztről szóló igehirdetés balgaság azoknak, akik a vesztükbe rohannak, de nekünk, akik az üdvösség útján haladunk, Isten ereje.
19Hiszen meg van írva: Lerombolom a bölcsek bölcsességét, és az okoskodók okosságát semmivé teszem.
20Hol a bölcs? Hol a jog tudója? Hol e világ vitázója? Nemde bolondot csinált Isten a világ bölcsességéből?
21Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés balgasága által üdvözítse a hívőket.
22Miközben a zsidók jelet kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek,
23mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak botrány, a pogányoknak meg balgaság,
24viszont a meghívottaknak – akár zsidók, akár görögök – Isten ereje és Isten bölcsessége.
25Mert Isten balgasága bölcsebb az emberek bölcsességénél, és Isten erőtlensége erősebb az emberek erejénél.
26Gondoljatok csak meghívásotok körülményeire, testvérek! E világ mértéke szerint nem sokan vannak közöttetek bölcsek, befolyásosak vagy előkelők.
27Sőt Isten azokat választotta ki, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket; és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket;
28és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében jelentéktelenek és megvetettek; akiket semminek vélnek, hogy semmivé tegye azokat, akik valaminek számítanak,
29hogy egyetlen ember se dicsekedjék Isten előtt.
30Ti általa vagytok Krisztus Jézusban, aki számunkra Istentől való bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá lett,
31hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék!