A teremtő dicsősége – Az ember méltósága
1A karvezetőnek: a „Szőlőprések” dallama szerint. Dávid zsoltára.
2Uram, mi Urunk,
milyen csodálatos neved szerte a világon!
Az egeknél fenségesebb dicsőséged.
3Kisdedek és csecsemők ajkával
szereztél magadnak dicséretet ellenségeid előtt,
hogy tönkretedd az ellenséget és a bosszúra kelőt.
4Ha nézem az eget, kezed művét,
a holdat és a csillagokat, amelyeket alkottál,
5mi az ember, hogy megemlékezel róla,
és az emberfia, hogy meglátogatod?
6Kevéssel tetted őt kisebbé az angyaloknál,
dicsőséggel és tisztelettel koronáztad,
7és kezed művei fölé állítottad.
Lába alá vetettél mindent:
8minden juhot és barmot,
és hozzá a mezei vadakat,
9az ég madarait és a tenger halait,
mindazt, ami a tenger ösvényein jár.
10Uram, mi Urunk,
milyen csodálatos neved szerte a világon!