¹A Sion hegyén lakik Isten, a világ bírájaA karvezetőnek. Hárfára. Ászáf zsoltára. Ének.

²Ismeretes Júdában Isten, nagy a neve Izraelben.

³Sálemben van sátra, és a Sionon van lakása.

⁴Ott törte össze a villogó nyilakat, a pajzsot, kardot és a harci eszközöket.

⁵Ragyogsz, te Fölséges, a pusztító hegyekről.

⁶Kifosztották a büszke szívűeket, álomba merültek, kezüket sem találták az erős férfiak.

⁷Feddésedtől, Jákob Istene, megdermedt a ló és a szekér.

⁸Rettenetes vagy te, ki állhat ellened, ha felgerjed haragod?

⁹A mennyből hallattad ítéletedet; Megrendült és elcsöndesedett a föld,

¹⁰amikor Isten ítéletre kelt, hogy megszabadítson minden szelídet a földön.

¹¹Mert még az ember haragja is téged dicsőít, s ünnepnapot ülnek neked, akik megmenekültek haragodtól.

¹²Tegyetek fogadalmat és rójátok le az Úr Istennek; Mind, aki körülötte van, ajándékot vigyen a Rettenetesnek,

¹³aki megtöri a fejedelmek gőgjét, aki rettenetes a föld királyai számára!