Bűnbánati ima halálveszélyben

¹A karvezetőnek. Hárfára. Dávid zsoltára.

²Uram, ne feddj meg bosszúságodban,
és ne fenyíts meg engem haragodban.

³Könyörülj rajtam, Uram, mert erőtlen vagyok,
gyógyíts meg, Uram, mert csontjaim remegnek.

⁴Lelkem teljesen összezavarodott,
Uram, meddig késlekedsz még?

⁵Fordulj felém, Uram és ments meg engem,
szabadíts meg irgalmadban engem!

⁶Hisz a halál honában senki sem emlékezik meg rólad,
s az alvilágban ki dicsér téged?

⁷Kimerültem a sóhajtozásban,
éjjelenként megfürösztöm ágyamat,
könnyeimmel öntözöm nyugvóhelyemet.

⁸Szememet a bánat homályossá tette,
aggá lettem sok ellenségem miatt.

⁹El tőlem mind, ti gonosztevők,
mert az Úr meghallgatta sírásom szavát!

¹⁰Az Úr meghallgatta könyörgésemet,
az Úr figyelembe vette imádságomat.

¹¹Valljon szégyent és zavarodjon össze
minden ellenségem,
távozzon mind és valljon szégyent.