Bűnbánati ima halálveszélyben

¹A karvezetőnek: hárfára. Dávid zsoltára.

²Uram, ne feddj meg engem bosszúságodban,

és ne fenyíts meg haragodban.

³Könyörülj rajtam, Uram, mert erőtlen vagyok,

gyógyíts meg, Uram, mert csontjaim remegnek.

⁴Lelkem teljesen összezavarodott,

és te Uram, meddig késlekedsz még?

⁵Fordulj felém, Uram és ments meg engem,

irgalmadban szabadíts meg!

⁶Hisz a halál honában senki sem emlékezik meg rólad,

és az alvilágban ki dicsér téged?

⁷Kimerültem a sóhajtozásban,

⁷éjjelenként megfürösztöm ágyamat,

könnyeimmel öntözöm nyugvóhelyemet.

⁸Szemem a bánattól elhomályosult,

megöregedtem szorongatóim miatt.

⁹El tőlem mind, ti gonosztevők,

mert az Úr meghallgatta sírásom hangját!

¹⁰Az Úr meghallgatta könyörgésemet,

az Úr elfogadta imádságomat.

¹¹Szégyent vall és összezavarodik

minden ellenségem,

meghátrál és megszégyenül egy pillanat alatt.