¹Isten, az igazságos bíróA karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól.

²Vajon valóban igazságot szóltok, igazságos ítéletet hoztok, emberek fiai?

³Nem! Szívetekben gonoszat műveltek, kezetek igazságtalanságot sző a földön.

⁴Anyjuk méhétől fogva pártütők a gonoszok, születésük óta tévelyegnek, hazugságot beszélnek.

⁵Olyan a mérgük, mint a kígyóé, mint a süket áspisé, amely bezárja fülét,

⁶és nem hallgat a bűvölők szavára, sem az igézésben jártas varázslóéra.

⁷Isten! Törd össze a fogakat szájukban, zúzd össze az oroszlánok fogait, Uram!

⁸Folyjanak szét, mint a kiömlő víz, száradjanak el, mint az eltaposott fű;

⁹Mint a csiga, amely megszikkad, s kimúlik, mint az asszony elvetélt magzata, aki nem látja meg a napot!

¹⁰Mielőtt még töviseik bokorrá nőnének, haragjában elevenen elragadja őket.

¹¹Örvend majd az igaz, amikor látja a bosszút, és a bűnösök vérében mossa lábait.

¹²Így szólnak majd az emberek: »Mégis van jutalma az igaznak, Bizony, van Isten, aki igazságot szolgáltat nekik a földön!«