Panasz és bizalom nagy szükségben
1A karvezetőnek: Dávid zsoltára.
2Meddig felejtesz el egészen, Uram?
Arcodat meddig fordítod el tőlem?
3Meddig kell gondokat hordoznom lelkemben,
szívemben fájdalmat mindennap?
Meddig kerekedik fölém ellenségem?
4Nézz rám, és hallgass meg, Uram, Istenem!
4Adj világosságot szememnek,
ne jöjjön rám halálos álom,
5ne mondhassa ellenségem: „Legyőztem!”
Ne örvendezzenek szorongatóim, hogy meginogtam.
6Én azonban bízom a te irgalmadban.
Ujjong a szívem a szabadításodban,
énekelek az Úrnak, mert jót tett velem.