Az Istentagadók balgasága

¹A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
Így szól szívében az esztelen: »Nincs Isten!«
Romlottak és utálatosak lettek törekvéseikben,
nincs, aki jót cselekedne.

²Lenéz az Úr a mennyből az emberek fiaira,
hogy lássa: van-e okos, aki Istennel gondol?

³Elfordultak mindannyian, megromlottak valamennyien,
nincs, aki jót cselekedne, nincs egyetlen egy sem.

⁴Nemde mind értelmetlenek, akik gonoszat tesznek,
s fölfalják népemet, mint egy falat kenyeret.
Hol nem hívják segítségül az Urat,

⁵ott megremegnek a félelemtől,
mert az Úr az igaz nemzedékkel van.

⁶Megzavarjátok a szűkölködő szándékait,
ámde az Úr az ő reménysége.

⁷Bárcsak eljönne Izrael segítsége Sionból!
Ha majd az Úr jóra fordítja népe sorsát,
ujjong majd Jákob, és örvendezik majd Izrael.