Ítélet a népek felett és a végidőbeli üdvösség: 63,1-66,24

Ítélet a népek felett

¹„Ki ez, aki Edomból jön,

Ítélet a népek felett és a végidőbeli üdvösség: 63,1-66,24

Ítélet a népek felett

vérvörös ruhákban Boszrából?

Ítélet a népek felett és a végidőbeli üdvösség: 63,1-66,24

Ítélet a népek felett

Ékes az öltözetében,

Ítélet a népek felett és a végidőbeli üdvösség: 63,1-66,24

Ítélet a népek felett

büszkén lépdel ereje teljében.”

Ítélet a népek felett és a végidőbeli üdvösség: 63,1-66,24

Ítélet a népek felett

„Én vagyok, aki igazságot szólok,

Ítélet a népek felett és a végidőbeli üdvösség: 63,1-66,24

Ítélet a népek felett

és hatalmam van a szabadításra.”

²„Miért vörös az öltözeted,

és ruháid miért olyanok,

mint a szőlőprésben taposóé?”

³„Egyedül tapostam a sajtót,

és a népek közül senki sem volt velem;

összetapostam őket haragomban,

és eltiportam őket indulatomban;

ráfröccsent nedvük ruháimra,

és egész öltözetemet beszennyeztem.

⁴Mert bosszú napja van a szívemben,

és megváltásom esztendeje elérkezett.

⁵Föltekintettem, de nem volt segítő,

és csodálkoztam, hogy nincs támogató;

de megszabadított engem saját karom,

és indulatom támogatott engem.

⁶Népeket tapostam el haragomban,

összezúztam őket indulatomban,

és a földre csurgattam nedvüket.”

⁷Az Úr kegyességét emlegetem,

az Úr dicső tetteit,

mindazt, amit velünk tett az Úr;

és nagy jóságát Izrael háza iránt,

amit velük tett irgalmassága szerint

és kegyességének nagysága szerint.

⁸Ezt mondta: „Mégis az én népem ők,

fiaim, akik nem lesznek hűtlenek”;

és szabadítójukká lett.

⁹Minden nyomorúságukban

nem követ vagy angyal,

hanem az ő arca szabadította meg őket;

szeretetében és szánalmában

maga váltotta meg őket;

felemelte és hordozta őket

a hajdankornak minden napján.

¹⁰Ők azonban ellenkeztek,

és megszomorították szent lelkét;

¹⁰ezért ellenségükké vált,

és ő maga harcolt ellenük.

¹¹De visszaemlékeztek a hajdankor napjaira,

Mózesre és népére.

Hol van, aki felhozta őket a tengerből,

nyájának pásztorával együtt?

Hol van, aki bensejébe helyezte

az ő szent lelkét?

¹²Aki vezette Mózes jobbját dicső karjával;

aki kettéhasította előttük a vizet,

hogy örök nevet szerezzen magának;

¹³aki vezette őket a mélységekben,

mint a lovat a pusztában,

úgyhogy nem botlottak meg?

¹⁴Ahogy az állatot, mely leereszkedik a völgybe,

megpihenteti az Úr lelke,

úgy vezetted népedet,

hogy dicső nevet szerezz magadnak.

¹⁵Tekints le az égből, és lásd,

szent és dicső lakóhelyedről!

Hol van féltő szereteted és hatalmad?

Bensőd felindulása és irgalmasságod

távol maradnak tőlem.

¹⁶Mégis te vagy a mi atyánk!

Mert Ábrahám nem tud rólunk,

és Izrael nem ismer minket;

te vagy, Uram, a mi atyánk,

Öröktől fogva „Megváltónk” a te neved.

¹⁷Miért hagyod, Urunk,

hogy letérjünk útjaidról?

Miért engeded, hogy megkeményítsük szívünket,

és ne féljünk téged?

Fordulj felénk újra szolgáid miatt,

örökséged törzsei miatt!

¹⁸Rövid idő alatt birtokba vették szent népedet,

ellenségeink taposták szentélyedet.

¹⁹Olyanok lettünk,

mintha nem te uralkodnál fölöttünk öröktől fogva,

mintha nem a te nevedről neveztek volna el minket.

Bárcsak szétszakítanád az egeket, és leszállnál!

Színed előtt megrendülnének a hegyek,