1Elér tehát erejével egyik határtól a másikig,
s a mindenséget üdvösen igazgatja.
A bölcsesség az erények forrása
2Őt szerettem
A bölcsesség az erények forrása
és kerestem ifjú koromtól,
A bölcsesség az erények forrása
s azon voltam, hogy kedvesemmé tegyem,
A bölcsesség az erények forrása
és szerelmes lettem szépségébe.
3Nemes származásával dicsekszik,
mivel Istennel együtt lakik.
A mindenség Ura megkedvelte,
4mert be van avatva Isten ismeretébe,
és műveiben ő a tanácsadója.
5Ha pedig a gazdagság kívánatos az életben,
mi gazdagabb a mindeneket alkotó bölcsességnél?
6Ha a megérzés sikerrel munkálkodik,
van-e a létezők között nála különb művész?
7És ha valaki az igazságot kedveli,
fáradságának gyümölcsei kiváló erények,
mert megtanít mértéktartásra és okosságra,
igazságosságra és erősségre,
melyeknél hasznosabb nincs az életben az embereknek.
8Ha pedig valaki gazdag tudást kíván:
ismeri ő a múltat, kifürkészi a jövőt,
ért a fordulatos beszédhez, a talányok megfejtéséhez,
előre tudja a jeleket s a csodákat,
a korok és időszakok végét.
A bölcsesség hűséges társ
9Eltökéltem tehát,
A bölcsesség hűséges társ
hogy őt veszem életem társául,
A bölcsesség hűséges társ
mert tudtam, hogy tanácsot ad nekem a jóra,
A bölcsesség hűséges társ
és vigaszom lesz gondok és bánat közepette.
10Dicsőségem lesz miatta a népek előtt,
bár ifjú vagyok, becsületem lesz az öregeknél.
11Az ítéletben elmésnek találnak,
11a hatalmasok elámulnak rajtam,
s a fejedelmek arca megcsodál engem.
12Ha hallgatok, megvárnak engem,
ha szólok, felfigyelnek;
ha még tovább beszélek, a szájukra teszik kezüket.
13Ezenfelül általa halhatatlanságban lesz részem,
s örök emléket hagyok az utánam jövőknek.
14Népeket kormányzok, és nemzetek lesznek alattvalóim,
15félelmetes fejedelmek rettegnek, ha rólam hallanak,
a nép között kegyesnek mutatkozom, és a harcban hősnek.
16Megtérve otthonomba, kipihenem magamat oldalán,
mert nincs keserűség a társaságában,
nincsen bosszúság a vele való együttlétben,
csak vígság és öröm.
17Mialatt ezeket magamban fontolgattam,
és szívemben meghánytam-vetettem,
hogy halhatatlanság van a bölcsesség társaságában,
18és nemes gyönyörűség a barátságában,
el nem fogyó gazdagság a keze fáradságában,
okulás a vele való szóváltásban,
és jó hírnév a vele való társalgásban,
körüljártam és kerestem, mint vehetném magamhoz.
SALAMON IMÁDSÁGA: BÖLCSESSÉG A TÖRTÉNELEMBEN: 8,19-19,22
Ima a bölcsességért: 8,19-9,18
Bevezetés
19Bár széptermetű ifjú voltam,
SALAMON IMÁDSÁGA: BÖLCSESSÉG A TÖRTÉNELEMBEN: 8,19-19,22
Ima a bölcsességért: 8,19-9,18
Bevezetés
és jó lélek jutott osztályrészemül,
20vagy inkább: mivel jó voltam,
hibátlan testbe érkeztem,
21mégis láttam, hogy nem juthatok másként a birtokába,
csak akkor, ha Isten megadja,
– és már ez is bölcsesség volt:
tudni, hogy kinek az adománya az –,
azért az Úr elé járultam, kértem őt,
és szívem mélyéből így szóltam: