¹Végig éneklendő, Dávid zsoltára a nyolczadra.

²Uram! ne feddj meg engem búsulásodban, és haragodban ne dorgálj meg engem.

³Könyörűlj rajtam, Uram! mert erőtlen vagyok; gyógyíts meg engem, Uram! mert reszketnek csontjaim,

⁴és lelkem igen megháboríttatott; de te, Uram! meddig?

⁵Fordúlj meg, Uram! és mentsd ki lelkemet; szabadíts meg engem a te irgalmasságodért.

⁶Mert nincs, ki a halálban megemlékezzék rólad; a pokolban pedig ki fog dicsérni téged?

⁷Elfáradtam fohászkodásomban, megöntözöm minden éjjel ágyamat, megáztatom fekvőhelyemet könyhullatásaimmal.

⁸Meghomályosúlt szemem a búsulás miatt; megaggottam sok ellenségem között.

⁹Távozzatok tőlem mindnyájan, kik gonoszságot cselekesztek; mert meghallgatta az Úr sírásom szavát.

¹⁰Meghallgatta az Úr könyörgésemet, az Úr bevette imádságomat.

¹¹Pirúljanak és fölötte zavarodjanak meg minden ellenségeim; térjenek hátra és pirúljanak meg hirtelen.