¹Dávid zsoltára. Örvendjetek igazak az Úrban! jámborokhoz illik a dicséret.

²Dicsérjétek az Urat czitarával; zengjetek neki tizhúrú hárfákon.

³Énekeljetek neki új éneket; jól énekeljetek neki örömkiáltással.

⁴Mert az Úr igéje igaz, és minden cselekedete hűség.

⁵Szereti az irgalmasságot és itéletet; az Úr irgalmával tele a föld.

⁶Az Úr igéje által erősíttettek meg az egek; és szája lélekzete által azok minden ereje.

⁷Mintegy tömlőbe összegyűjti a tenger vizeit; tárakba teszi a vizmélységeket.

⁸Félje az Urat az egész föld; sőt remegjen tőle e világ minden lakója.

⁹Mert ő szólt, és lettek; ő parancsolt, és létrejöttek.

¹⁰Az Úr fölforgatja a pogányok tanácsait, elveti a népek gondolatait, és elveti a fejedelmek tanácsait.

¹¹Az Úr tanácsa pedig örökké megmarad; az ő szive gondolatai nemzedékről nemzedékre.

¹²Boldog nemzet, melynek Istene az Úr; a nép, melyet magának örökségűl választott.

¹³Mennyből letekint az Úr; és látja mind az emberek fiait.

¹⁴Elkészített lakhelyéből letekint mindazokra, kik a földet lakják.

¹⁵Ő, ki egyenkint alkotta azok sziveit, és ki átlátja minden cselekedetöket.

¹⁶Nem szabadúl meg a király nagy erő által, és az óriás nem szabadúl meg ereje nagyságában.

¹⁷Csalárd a ló a szabadításra; ereje bőségében sem ment meg.

¹⁸Ime az Úr szemei az őt félőkön; és azokon, kik az ő irgalmában bíznak,

¹⁹hogy a haláltól megmentse lelkeiket, és táplálja őket az éhségben.

²⁰A mi lelkünk az Urat várja; mert ő segítőnk és oltalmazónk.

²¹Mert szivünk benne örvend, és az ő szent nevében bízunk.

²²Legyen rajtunk, Uram! a te irgalmad, a mint tebenned bízunk.