¹Az napon kútforrás nyílik meg Dávid házának és Jerusalem lakóinak, a bűnösnek és havi kórságosnak megmosására.

²És leszen az napon, úgymond a seregek Ura: Kiírtom a bálványok neveit a földről, és nem lesznek többé emlékezetben; a hamis prófétákat és a tisztátalan lelket kivesztem a földről.

³És leszen, hogy mikor ezután valaki jövendől, azt mondják annak atyja és anyja, kik őt szülték: Ne élj, mert hazudságot mondasz az Úr nevében. És átverik őt atyja és anyja, az ő szülői, mikor jövendöl.

⁴És leszen, hogy az napon megszégyenűlnek a próféták, kiki az ő látomásai miatt, mikor jövendöl; és nem öltöznek szőrpalástba, hogy hazudjanak;

⁵hanem ezt mondják: Nem vagyok próféta, hanem szántóvető vagyok én; mert Ádám az én példám ifjúságomtól.

⁶És ha kérdezni fogják: Micsoda sebek ezek itt kezeiden? azt fogja mondani: Ezekkel sebesíttettem meg azok házában, kik szeretnek vala engem.

⁷Föl, fegyver! támadj az én pásztorom ellen, és a hozzám legközelebb való férfiú ellen, úgymond a seregek Ura. Verd meg a pásztort, és elszélednek a juhok; én pedig a kisdedek után nyujtom kezemet.

⁸És leszen minden földön, úgymond az Úr, hogy két rész abban szétszóratik és elfogy, és a harmadrész marad meg azon.

⁹És átviszem e harmadrészt a tűzön, és kiégetem őket, mint kiégetik az ezüstöt, és megpróbálom őket, mint megpróbáltatik az arany. Ő segítségűl híja majd az én nevemet, és én meghallgatom őt. Mondani fogom: Én népem vagy te! ő pedig azt mondja majd: Én Uram, Istenem!