1Ne támaszkodjál az igazságtalan gazdagságra, és ne mondjad: Elegendőm vagyon életemre; mert semmit sem fog ez használni a boszúállás és büntetés idején.
2Ne kövesd erőd érzetében szived kivánságát,
3és ne mondjad: Nincs-e hatalmamban azt tenni? vagy: Ki von engem kérdőre cselekedeteimért? Mert az Isten boszút állván boszút áll.
4Ne mondjad: Vétkeztem, és mi szomorúságom történt? mert a Fölséges tűrő fizető.
5A megbocsátott bűnre nézve se légy félelem nélkül, és ne halmozz vétket vétekre.
6És ne mondjad: Az Úr könyörűletessége nagy, az én bűneim sokaságának megkegyelmez.
7Mert irgalom és harag hamar jő tőle, és haragja a bűnösökre néz.
8Ne késsél megtérni az Úrhoz, és ne halogasd azt napról napra;
9mert hirtelen eljő haragja, és a boszúállás napján elveszít téged.
10Ne törd magad az igazságtalan gazdagság után; mert nem fog az neked használni a büntetés és boszúállás napján.
11Ne ingadozz minden szélre, és ne indúlj minden útra; mert így mindig a kétnyelvű bűnös cselekszik.
12Légy állhatatos az Úr utján, és a te igaz értelmedben és tudományodban, és kövessen téged a béke és igazság igéje.
13Légy serény az ige meghallgatására, hogy érts, és bölcseséggel igaz feleletet adj.
14Ha értesz hozzá, felelj felebarátodnak; ha nem, szádon legyen kezed, nehogy megfogassál az esztelen íge által, és szégyent vallj.
15Tisztelet és dicsőség az értelmesnek beszédében, az esztelennek nyelve pedig az ő romlása.
16Ne hivassál fondorlónak, és nyelveddel meg ne fogassál, és szégyent ne vallj.
17Mert a tolvajra gyalázat jő és bánat, és igen gonosz vélemény a kétnyelvűre; a fondorlóra gyűlölség és harag és gyalázat.
18Tégy igazat kicsinynek és nagynak egyaránt.