¹Fiam! vétkeztél? ne cselekedd többé, hanem az előbbiekért is könyörögj, hogy megbocsáttassanak neked.

²Mint a kigyó szinétől, fuss a bűnöktől, mert ha közel mégy azokhoz, elfognak téged.

³Fogai oroszlánfogak, megölik az emberek lelkét.

⁴Mint a kétélű pallos, minden gonoszság, csapásának nincs gyógyúlása.

⁵Az erőszak és igaztalanság semmivé teszik a gazdagságot, és az igen gazdag ház is semmivé lesz a kevélység által; így pusztúl el a kevély gazdagsága.

⁶A szegény könyörgése szájából az ő füleihez érkezik, és az itélet sietve jő meg neki.

⁷Ki a dorgálást gyűlöli, a bűnös nyomán jár, és ki féli az Istent, ön szivébe tér.

⁸Távol megismertetik merész nyelvéről a hatalmas, de az értelmes tudja, hogy amaz önmagát ejti meg.

⁹A ki más költségével építi házát, olyan, mint a ki köveit télben szedi.

¹⁰Csöpűhalmaz a bűnösök gyülekezete, és tűz lángja az ő végök.

¹¹A bűnösök útja kövekkel van egyenessé rakva, de azok végén a pokol és sötétség és büntetések.

¹²A ki megtartja az igazságot, fölfogja annak értelmét.

¹³Az Isten félelmének tökéletessége, bölcseség és értelem.

¹⁴Nem tanítható az, ki nem bölcs a jóban;

¹⁵de van bölcseség, mely gonoszban bővelkedik, habár nincs (valódi) értelem ott, hol keserűség vagyon.

¹⁶A bölcs tudománya, mint az áradás növekedik, és az ő tanácsa, mint az élő kútfő kiapadhatlan.

¹⁷A bolond szive, mint a törött edény, nem tart meg semmi bölcseséget.

¹⁸Ha valami bölcs igét hall az értelmes, dicséri azt, és magáévá teszi; hallja azt a feslett, nem tetszik neki, és háta mögé veti.

¹⁹A bolond beszéde, mint úton a teher; de az értelmes ajakin kedvesség találtatik.

²⁰Az okos száját megkérdezik a gyűlekezetben, és igéiről gondolkodnak sziveikben.

²¹Mint az omladozó ház a bolond bölcsesége, és az esztelenek tudománya kibeszélhetlen szózavar.

²²Bilincs a lábakon bolondnak a tudomány, és mint kézszorítók az ő jobbján.

²³A bolond fölemeli szavát a nevetésben, a bölcs férfiú pedig alig mosolyog.

²⁴Arany ékszer okosnak a tudomány, és mint karkötő a jobb karon.

²⁵Gyors a bolond lába felebarátja házához, de a tudós ember szerénykedik a hatalmas személye előtt.

²⁶A bolond az ablakon néz be a házba; az értelmes ember pedig kivül áll.

²⁷Bolondság embernek az ajtón hallgatózni, és az okosra súlyos gyalázat lenne.

²⁸Az esztelenek ajkai bolondságokat beszélnek, az okosok igéi pedig megfontoltak.

²⁹A bolondok szájában az ő szivök, és a bölcsek szivében az ő szájok.

³⁰Mikor az istentelen az ördögöt átkozza, önnön lelkét átkozza.

³¹A rágalmazó megfertőzteti önlelkét, és minden részről gyűlöltetik, még a ki vele tart is, gyűlöletes lesz; a hallgatag és értelmes tiszteltetik.