1A ki szurokhoz nyúl, beszennyezi vele magát; és a ki kevélylyel társalkodik, kevélységet ölt fel.
2Terhet veszen magára, ki magánál tekintélyesebbel társalkodik; azért náladnál gazdagabbnak ne légy társa.
3Összeillik-e a rézfazék a cserépfazékkal? ha egymásba ütődnek, ez eltörik.
4A gazdag igaztalanúl cselekszik, és még dúlfúl; a szegény pedig megsértetve is hallgat.
5Ha adománynyal mész hozzája, elfogad, s ha ez nincs, elhagy téged.
6Mig valamid vagyon, együtt él veled, és kiüresít téged, és nem fog bánkódni rajtad.
7Ha szüksége lesz rád, megcsal téged, és mosolyogva reménységet ad, jót beszélvén neked, és ezt mondja: Mire van szükséged?
8És megszégyenít téged étkeivel, míg kétszer háromszor kipusztít, és végre kicsúfol, és azután látva téged, elhagy, és fejét csóválja fölötted.
9Alázd meg magadat Isten előtt, és az ő kezétől várj.
10Vigyázz, nehogy bolondságra csábítván, megaláztassál.
11Ne légy alázatos bölcseségedben, nehogy megaláztatván, bolondságra csábíttassál.
12Hatalmasabbtól hivatván, távozzál; azután annál inkább fog híni téged.
13Ne kösd rá magadat, hogy el ne utasíttassál; de távol se légy tőle, hogy el ne feledjen téged.
14Ne szólj vele, mint társaddal, és ne higyj sok szavának; mert a sok beszéddel kisért téged, és mosolyogva kicsalja titkaidat.
15Az ő kemény szive megtartja beszédeidet, és nem kimél egész nyomoruságig és fogságig.
16Óvatos légy, és gondosan figyelj hallomásodra, mert közel jársz romlásodhoz.
17És a mit hallasz, úgy nézd, mint álmot, és vigyázz.
18Teljes életedben szeresd az Istent, és híjjad őt segítségűl üdvösségedre.
19Minden állat magához hasonlót szeret, úgy minden ember is az ő felebarátját.
20Minden test hozzája hasonlóhoz ragaszkodik, és minden ember hozzája hasonlóval társalkodik.
21Ha farkas valaha társalkodik báránynyal, akkor a bűnös is az igazzal.
22Mi köze szent embernek az ebbel? Vagy mi része gazdagnak a szegénynyel?
23Az oroszlán vadászása a vadszamár a pusztában: úgy a gazdagoknak is legelőik a szegények.
24És mint a kevélynek utálat az alázatosság, a gazdagnak is oly gyülöletes a szegény.
25Az ingadozó gazdagot támogatják barátai, a szegény pedig, mikor elesik, ismerőitől is eltaszíttatik.
26A megcsalatott gazdagnak sok segítője van; ha kevélyen szól is, igazolják őt.
27A szegény, ha megcsalatik, azon fölűl meg is dorgáltatik; és ha eszesen szól sem adnak helyt neki.
28Ha szól a gazdag, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig emelik.
29Szóljon a szegény, azt mondják: Kicsoda ez? és ha megbotlik, elejtik őt.
30Jó a gazdagság, mely miatt a lelkiismeretlen bűn nincsen; és gonosznál gonoszabb a szegénység az istentelenek szava szerint.
31A szív elváltoztatja az ember ábrázatát vagy jóra, vagy roszra.
32A jó sziv jelét, a jó arczot, nehezen és ügybajjal találod fel.