¹Ha jót cselekszel, tudjad, kivel cselekszed, és igen kedvesek lesznek jótéteményeid.

²Tégy jót az igazzal, és nagy jutalmat nyersz, ha nem is őtőle, de bizonynyal az Úrtól.

³Mert nem jól jár az, ki a gonoszt gyakorolja, és ki alamizsnát nem ad. Mert a Fölséges is gyűlöli a bűnösöket, és könyörűl a bűnbánókon.

⁴Adj az irgalmasnak, és ne segélljed a bűnöst. Az istenteleneken és bűnösökön boszút áll az Isten, fenntartván őket a boszúállás napjára.

⁵Adj a jónak, és ne segélljed a bűnöst.

⁶Tégy jót az alázatossal, és ne adj az istentelennek, tiltsd meg, hogy kenyeret neki ne adjanak, nehogy azáltal hatalmasabbá legyen náladnál.

⁷Mivel kétszeres roszat nyersz mindazon jóért, melyet vele cselekszel; mert a Fölséges is gyűlöli a bűnösöket, és az istenteleneken boszút áll.

⁸Nem ismertetik meg jó állapotban a jóbarát, és nem lesz eltitkolva rosz állapotban az ellenség.

⁹Az embernek jó állapotjában bánkódnak ellenségei, és nyomorúságában megismertetik a jóbarát.

¹⁰Ne higy soha ellenségednek, mert mint a réz, megrozsdállik az ő gonoszsága;

¹¹és ha megalázván magát, meghajolva jár is, vigyázz magadra, és őrizkedjél tőle.

¹²Ne állítsd őt melléd, és ne üljön jobbod felől, nehogy helyedre tolakodván, széked után törekedjék; és te végre megemlékezzél igéimről, és gyötrődjél beszédeimen.

¹³Ki könyörűl a kigyótól megmart bűbájoson, és mindazokon, kik a fenevadakhoz közelegnek? úgy azon sem, ki a gonosz embert követi, s annak bűneibe keveredett.

¹⁴Ideigóráig megmarad veled; de mihelyt hanyatlasz, nem lesz kitartó.

¹⁵Ajakival édesget az ellenség, de szivében incselkedik, hogy verembe ejtsen tégedet.

¹⁶Szemeivel könyez az ellenség, de ha idejét találja, nem győz jóllakni vérrel;

¹⁷és ha nyomorúság jő rád, ott elsőnek találod őt,

¹⁸szemeivel könyez az ellenség, és mintha segíteni akarna, lábaid alá ás;

¹⁹azután fejét csóválja, és tapsol kezével, és sokfélét suttogván, elváltoztatja ábrázatját.