1Emberé a szív készülete, de az Úré a nyelv igazgatása.
2Az ember minden útai tárvák az ő szemei előtt; az Úr a lelkek fontolója.
3Nyilatkoztasd ki az Úrnak cselekedeteidet, és eligazíttatnak a te gondolataid.
4Mindeneket önmagáért teremtett az Úr, az istentelent is a gonosz napra.
5Utálatosság az Úr előtt minden kevély, haszinte kéz kéz mellett leend is, nem lesz büntetlen. A jó út kezdete az igazság cselekvése; és ez kedvesebb Istennél, mint az áldozattétel.
6Irgalommal és igazsággal megváltatik a gonoszság; és az Úr félelmével kerülik el a gonoszt.
7Mikor az ember útai az Úrnak tetszenek, az ő elleneit is békeségre téríti.
8Jobb a kevés igazsággal, mint a sok jövedelem hamissággal.
9Az ember szíve elrendezi útját, de az Úr igazgatja lépéseit.
10Isteni szó van a király ajkain, az itéletben nem téved szája.
11Nehezék és mérleg az Úr itéletei, és az ő cselekedetei a zacskó minden kövén.
12Utálatosak a királynál, kik istentelenűl cselekszenek; mert igazsággal erősödik meg a királyi szék.
13A királyoknál kedvesek az igaz ajkak; a ki igazat szól, szerettetik.
14A király boszankodása a halál követe; de a bölcs férfiú megengeszteli azt.
15A király arczának vidámsága, élet; és az ő kegyelmessége, mint a kései eső.
16Birjad a bölcseséget, mert jobb az aranynál; és szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél.
17Az igazak ösvénye eltér a gonosztól; a ki lelkének örzője, megtartja útját.
18A romlás előtt kevélység jár, és a bukás előtt fölfuvalkodik a lélek.
19Jobb megaláztatni a szelídekkel, mint ragadományokat osztogatni a kevélyekkel.
20A ki szóban értelmes, jót talál; és ki az Úrban bízik, boldog.
21A ki szivében bölcs, okosnak neveztetik; és az édes beszédű még nagyobbat nyer.
22Élet kútfeje a tudomány annak, ki azzal bir; a bolondok tudománya balgatagság.
23A bölcs szíve megtanítja száját, és ajkai kedvességét neveli.
24A jól rendezett igék lépesméz, a lélek édessége, a tetemek egészsége.
25Vagyon út, mely az ember előtt igaznak látszik, és végre halálra visz.
26A munkás lelke magának munkálkodik, mert szája kényszeríti őt.
27Az istentelen férfiú áskálódik, és ajakiban tűz ég.
28A romlott ember versengést támaszt, és a fecsegő szétválasztja a fejedelmeket.
29A gonosz férfiú édesgeti barátját, és nem jó uton hordozza őt.
30A ki meredt szemmel álnokságot gondol, ajkait harapdálván, végbeviszi a gonoszt.
31Tisztesség koronája az öregség, mely az igazság útain találtatik.
32Jobb a béketűrő az erős férfiúnál, és az indulatain uralkodó a városok hóditóinál.
33A sorsok ölbe vettetnek, de az Úrtól igazgattatnak.