¹Efraim széllel táplálkozik, és a hőséget követi; egész nap hazudságot és pusztúlást szaporít; szövetséget köt az asszíriusokkal, és olajt visz Egyiptomba.

²Azért fog az Úr itélni Júda fölött, és meglátogatja Jákobot; az ő útai szerint és találmányai szerint fizet meg neki.

³Anyja méhében megragadta (Jákob) bátyja sarkát; és erősségében szerencsésen küzdött az angyallal.

⁴És erőt vett az angyalon, és megerősödött; sírt és könyörgött neki; Bételben találta őt, és ott szólott velünk.

⁵És a seregek Ura Istene, az Úr az ő emlékezete.

⁶Te is térj hát Istenedhez; az irgalmasságot és itéletet őrizd meg, és bízzál Istenedben mindenkoron.

⁷Mint egy kananíta, – kezében hamis mértékkel, szereti a ragadozást,

⁸és így szól Efraim: Ej, mit? gazdaggá lettem, bálványt találtam magamnak, semmi keresetemben sem találnak hamisságot, melyet elkövettem volna.

⁹De én vagyok a te Urad Istened Egyiptom földétől fogva; ezután is sátorokban hagylak ülni, mint ünnepnapokon szokás.

¹⁰Én szólok a prófétákhoz, én megsokasítom a látomást, és a próféták által példázásokat mutatok.

¹¹Mint Gálaádban a bálványnak, úgy hiába áldoznak Galgalban a tulkoknak; mert ezek oltárai is, mint a kőhalmok a szántóföldek barázdáin.

¹²Elfutott Jákob Szíria tartományába, és Izrael szolgált feleségeért, pásztorkodott feleségeért.

¹³Próféta által hozta ki az Úr Izraelt Egyiptomból; és próféta által tartatott meg.

¹⁴De Efraim haragra ingerlett engem keserítéseivel; azért az ő vére rájő, és gyalázatát visszaadja neki az ő Ura.