1Ezeket mondja az Úr: Eredj, és végy agyagból csinált korsót a fazekastól nehánynyal a nép vénei és a papok vénei közől;
2és menj ki Ennom fia völgyébe, mely a cserepes kapu bejárása mellett vagyon, és hirdesd ott az igéket, melyeket én neked szólok.
3És mondd: Halljátok az Úr igéjét, Júda királyai és Jerusalem lakói! Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Ime én oly nyomorúságot hozok e helyre, hogy a ki azt hallja, fülei megcsendűlnek bele;
4azért, hogy elhagytak engem, és idegenné tették e helyet, és idegen isteneknek áldoztak benne, kiket nem ismertek sem ők, sem atyáik, sem Júda királyai; és elárasztották e helyet ártatlanok vérével.
5És magas helyeket építettek Baalimnak, hogy fiaikat tűzzel égessék meg égő áldozatúl Baalimnak, a mit nem parancsoltam és nem mondottam, s mi eszembe sem jutott.
6Azért ime eljőnek a napok, úgymond az Úr, és e hely nem hivatik többé Tofetnek és Ennom fia völgyének, hanem ölés völgyének.
7És megsemmisítem Júda és Jerusalem tanácsát e helyen, és elvesztem őket fegyverrel az ő ellenségeik színe előtt, és a lelkeiket keresők keze által; és holttesteiket eledelűl adom az égi madaraknak és földi vadaknak.
8És e várost iszonyodásra és csúfságra teszem; mind a ki átmegyen rajta, elálmélkodik és süvölt minden ő csapásain.
9És megétetem velök fiaik húsát és leányaik húsát; és kiki barátja húsát fogja enni a megszálláskor és a nyomorúságban, melybe rekesztik őket ellenségeik és kik az ő lelkeiket keresik.
10És törd össze a korsót a férfiak szemei előtt, kik veled mennek,
11és mondd nekik: Ezeket mondja a seregek Ura: Igy töröm össze e népet és e várost, a mint összetörik a fazekas edényét, melyet többé nem lehet megcsinálni; és Tofetben fognak temetkezni, mivel nincs más hely temetkezésre.
12Igy cselekszem e helylyel, úgymond az Úr, és az ő lakóival; s olyanná teszem e várost, mint Tofetet.
13És lesznek Jerusalem házai és Júda királyainak házai, mint Tofet helye, tisztátalanok, mind a házak, melyek födelein áldoztak az ég minden seregének, és italáldozatokat tettek az idegen isteneknek.
14Megjövén pedig Jeremiás Tofetből, a hová küldötte vala őt az Úr prófétálni, megállott az Úr háza tornáczában, és mondá az egész népnek:
15Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Ime én ráhozom e városra és minden ő városaira mind a veszedelmeket, melyekről szólottam ellene; mert megkeményítették nyakokat, hogy ne hallják az én beszédeimet.