¹Miután átkeltek, mondá az Úr Józuénak:

²Válaszsz tizenkét férfiút, egyet-egyet minden nemzetségből,

³és parancsold meg nekik, hogy vegyenek a Jordán árkának közepéből, hol a papok lábai állottak, igen kemény tizenkét követ; tegyétek le azokat a tábor helyén, hol ez éjjel sátorokat vontok.

⁴És hívá Józue a tizenkét férfiút, kiket választott vala Izrael fiai közől, egyet-egyet mindenik nemzetségből,

⁵és mondá nekik: Menjetek a ti Uratok Istenetek szekrénye előtt a Jordán közepére, és hozzatok onnét kiki egy-egy követ vállatokon, Izrael fiainak száma szerint,

⁶hogy legyen köztetek emlékjelűl; és mikor megkérdenek titeket fiaitok holnap, mondván: Mire valók e kövek?

⁷feleljétek nekik: Elfogytak a Jordán vizei az Úr szövetségének szekrénye előtt, midőn azon átment; azért helyeztettek e kövek Izrael fiainak örök emlékűl.

⁸Úgy cselekvének tehát Izrael fiai, a mint parancsolta nekik Józue, hozván a Jordán árka közepéből tizenkét követ, a mint az Úr neki parancsolta vala, Izrael fiainak száma szerint, azon helyre, melyen táborba szállának, és oda tevék le azokat.

⁹Más tizenkét követ is helyeze Józue a Jordán árka közepére, hol a papok állottak, kik a szövetség szekrényét hordozták; és ott vannak azok a jelen napig.

¹⁰A papok pedig, kik a szekrényt hordozzák vala, a Jordán közepén állának, míg véghez viteték minden, a mit Józuénak parancsolt az Úr, és megmondott vala neki Mózes, hogy beszélje el a népnek. És siete a nép, és általméne.

¹¹És miután átkeltek mindnyájan, átméne az Úr szekrénye is, és a papok a nép előtt mennek vala.

¹²Rúben és Gád fiai is és Manasszes fél-nemzetsége fölfegyverkezve Izrael fiai előtt menének, a mint nekik parancsolta vala Mózes;

¹³és negyvenezer hadakozó, seregekben és csoportokban méne Jerikó városának sík mezőségein.

¹⁴Aznapon fölmagasztalá az Úr Józuét egész Izrael előtt, hogy féljék őt, a mint félték Mózest, míg élt.

¹⁵És mondá neki:

¹⁶Parancsold meg a papoknak, kik a szövetség szekrényét hordozzák, hogy jőjenek föl a Jordánból.

¹⁷És ő parancsola nekik, mondván: Jőjetek föl a Jordánból.

¹⁸És midőn feljöttek, hordozván az Úr szövetségének szekrényét, s a száraz földre lépni kezdettek, visszatérének a vizek árkukba, és az előbbi szokás szerint folynak vala.

¹⁹A nép pedig feljöve a Jordánból az első hó tizedik napján, és táborba szállának Galgalában, Jerikó városának napkeleti része ellenében.

²⁰A tizenkét követ, melyeket a Jordán árkából vettek vala, Józue Galgalában állítá fel,

²¹és mondá Izrael fiainak: Mikor kérdezik fiaitok holnap atyáikat, és mondják nekik: Mire valók e kövek?

²²tanítsátok meg őket, és mondjátok: E Jordánnak száraz árkán jött által Izrael,

²³kiszárasztván a ti Uratok Istenetek annak vizeit előttetek, míg átjöttetek;

a mint cselekedett vala azelőtt a vörös tengeren, melyet kiszárasztott, míg általmenénk:

²⁴hogy megismerjék a föld minden népei az Úrnak igen erős kezét, hogy ti is féljétek a ti Uratokat Isteneteket minden időben.