¹Ezeket midőn meghallotta Jábin, az ázori király, elkülde Jobábhoz, a madoni királyhoz és a szemeroni királyhoz és az akszafi királyhoz;

²az éjszaki királyokhoz is, kik a hegységen és a sikon laknak vala, délről Cenerotnál, és Dór mezőségein és tartományaiban a tenger mellett;

³a kananeusokhoz is napkeletre és nyugatra, az amorreusokhoz és heteusokhoz, a ferezeusokhoz és jebuzeusokhoz a hegységre; a heveusokhoz is, kik Hermon tövében laknak vala Maszfa földén.

⁴És kimenének mindnyájan seregeikkel, oly igen sok nép, mint a fövény, mely a tenger partján vagyon, a lovak is és a szekerek számlálhatlan sokasággal.

⁵És összegyűlének mindezen királyok Mérom vizeinél, hogy hadakozzanak Izrael ellen.

⁶És mondá az Úr Józuénak: Ne félj tőlök, mert holnap ezen órában én mindezeket kézbeadom sebesítésre Izrael színe előtt; vágd el lovaik inait, és szekereiket tűzzel égesd meg.

⁷És eljöve hirtelen Józue és vele az egész hadsereg azok ellen Mérom vizeihez, és rájok rohanának.

⁸és az Úr őket Izrael kezébe adá; kik megverék őket, és űzék a nagy Szidonig és Maszerefot vizéig és Maszfe mezejéig, mely annak napkeleti részén vagyon. Úgy veré meg mindnyájokat, hogy semmi maradékot sem hagya közőlük;

⁹és úgy cselekvék, a mint az Úr parancsolta vala, lovaik inait elvágá, és szekereiket tűzzel megégeté.

¹⁰És visszatérvén, bevevé mindjárt Ázort, és annak királyát megveré fegyverrel; mert Ázor régenten mindez országok között legfőbb volt.

¹¹És megöle minden lelket, mely ott lakott vala; nem hagya abban semmi maradékot, hanem fogytig mindent elpusztíta, és magát a várost tűzzel veszté el.

¹²És minden várost köröskörűl és azok királyait meghódítá, megveré és eltörlé, a mint neki Mózes, az Úr szolgája parancsolta vala;

¹³kivéve azon városokat, melyek halmokon és dombokon valának helyezve, a többit mind meggyujtá Izrael, csak az egy igen erős Ázort emészté meg a tűz.

¹⁴És e városoknak minden zsákmányait és barmait eloszták Izrael fiai magok között, az embereket mind megölvén.

¹⁵A mint az Úr parancsolt vala szolgájának, Mózesnek, úgy parancsola Mózes Józuénak, és ez mindeneket teljesíte, és valamennyi parancsból, melyeket az Úr Mózesnek rendelt vala, nem hagya el csak egy igét sem.

¹⁶Elfoglalá tehát Józue az egész hegyes és déli földet Gósen földét és a sík mezőt, a napnyugati tájat, és Izrael hegyét és annak mezőségeit,

¹⁷és ama hegy részét, mely fölviszen Szeirből Baalgádig, Libanon sík mezején a Hermon hegye alatt; azok minden királyait elfogá, megveré és megölé.

¹⁸Sok ideig hadakozék Józue e királyok ellen.

¹⁹Nem volt oly város, mely megadta volna magát Izrael fiainak, kivéve a heveusokat, kik Gábaonban laktak; mert mindeniket hadakozással vette be.

²⁰Mert az Úr végzése volt az, hogy megkeményedvén szivök, hadakozzanak Izrael ellen és elessenek, és semmi kegyelmet ne érdemeljenek, és elveszszenek, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.

²¹Az időben eljöve Józue, és kiveszté az Enacimot a hegységről, Hebronból és Dábirból, Anabból és Júda s Izrael minden hegyéről, és azok városait eltörlé.

²²Egyet sem hagya Enacim nemzetségéből Izrael fiainak földén, kivéve Gáza és Get és Azotus városokat, csak ezekben hagyatának meg.

²³Elfoglalá tehát Józue az egész tartományt, a mint az Úr Mózesnek szólott vala, és azt birtokúl adá Izrael fiainak részenkint és nemzetségeik szerint; és a föld megnyugovék a harczoktól.