¹Mikor ezeket meghallotta Adonizedek, a jerusalemi király tudniillik, hogy Józue bevette Háit és azt földúlta, (mert a mint cselekedett vala Jerikóval és annak királyával, úgy cselekvék Háival, s annak királyával), és hogy a gábaoniták Izraelhez pártoltak, és szövetségesei lettek,

²igen megfélemlék; mert nagy város vala Gábaon, egyike a királyi városoknak, és nagyobb Hái városánál, és minden hadakozói igen erősek valának.

³Elkülde tehát Adonizedek, a jerusalemi király, Ohamhoz, a hebroni királyhoz, és Fárámhoz, a jerimoti királyhoz, Jáfiához is, a lákiszi királyhoz, és Dabirhoz, az egloni királyhoz, mondván:

⁴Jőjetek föl hozzám, és hozzatok segítséget, hogy vegyük be Gábaont, mert Józuéhoz pártolt és Izrael fiaihoz.

⁵Egybegyűlvén tehát, fölméne az amorreusok öt királya: a jerusalemi király, a hebroni király, a jerimoti király, a lákiszi király, az egloni király, hadaikkal együtt, és táborba szállának Gábaon körűl, víván azt.

⁶A megszállott Gábaon városa lakói pedig Józuéhoz küldének, ki akkor táborban vala Galgalánál, és mondák neki: Meg ne vond kezeidet szolgáid segítésétől; jőj fel hamar, és szabadíts meg minket, és hozz segítséget; mert egybegyűltek ellenünk az amorreusok minden királyai, kik a hegységen laknak.

⁷És fölméne Józue Galgalából, és vele a hadakozók egész serege, a legerősebb férfiak.

⁸És mondá az Úr Józuénak: Ne félj tőlök, mert kezeidbe adtam őket; senki sem állhat közőlük ellened.

⁹Rájok rohana tehát Józue hirtelen, egész éjjel menvén Galgalából.

¹⁰És megzavará őket az Úr Izrael színe előtt; és megveré nagy csapással Gábaonban, és a Bethoron magasának útján kergeté őket, és vágá Azekáig és Macedáig.

¹¹És midőn Izrael előtt szaladtak, és Bethoron lejtőjén valának, az Úr nagy köveket bocsáta rájok az égből Azekáig; és sokkal többen halának meg a kőeső kövei által, mintsem a kiket fegyverrel öltek, meg Izrael fiai.

¹²Akkor szóla Józue az Úrnak az napon, melyen kezébe adá az amorreust Izrael fiainak színe előtt, és mondá előttök: Nap! Gabaon felé meg ne mozdúlj, és hold! az Ajalon völgy felé.

¹³„És megállának a nap és hold, míg a nép boszút állott ellenségein.“ Nincs-e ez megírva az igazak könyvében? „Megálla tehát a nap az ég közepén, és nem siete leszállani egész napig.

¹⁴Nem volt oly hosszú nap sem azelőtt sem azután, engedvén az Úr egy ember szavának, és hadakozván Izraelért.“

¹⁵És visszatére Józue egész Izraellel a galgalai táborba;

¹⁶mert elszaladt vala az öt király, és elrejtezének Maceda város barlangjában.

¹⁷És megizenék Józuénak, hogy megtaláltatott az elrejtezett öt király Maceda város barlangjában.

¹⁸S ő parancsola társainak, és mondá: Hengerítsetek nagy köveket a barlang szájára, és rendeljetek serény legényeket, kik a berekesztetteket őrizzék;

¹⁹ti pedig meg ne álljatok, hanem kergessétek az ellenséget, és a szaladók legutolsóit vágton vágjátok, és ne hagyjátok őket bemenni városaik erősségeibe, kiket a ti Uratok Istenetek kezetekbe adott.

²⁰Megvervén tehát az ellenségeket nagy csapással, és csaknem egész fogytig elemésztvén, azok, kik Izrael elől elszaladhattak, erős városokba mentek.

²¹És visszatére az egész sereg Józuéhoz Macedába, hol akkor a tábor vala, egészséggel és teljes számmal; és senki sem mere mocczanni Izrael fiai ellen.

²²És parancsolá Józue, mondván: Nyissátok föl a barlang torkát, és vezessétek hozzám az ör királyt, kik abban lappanganak.

²³És úgy cselekvének a szolgák, a mint nekik parancsolva volt, és kivezeték hozzá az öt királyt a barlangból, a jerusalemi királyt, a hebroni királyt, a jerimóti királyt, a lákiszi királyt, az egloni királyt.

²⁴És mikor kivitettek hozzá, eléhívá Izrael minden férfiait, és mondá a had fejedelmeinek, kik vele valának: Eredjetek és tegyétek lábaitokat e királyok nyakaira. Kik midőn elmentek, és az alájok vetettek nyakát lábaikkal tapodták,

²⁵ismét mondá nekik: Ne féljetek, és ne rettegjetek, legyetek erősek és bátrak; mert így cselekszik az Úr minden ellenségtekkel, a kik ellen hadakoztok.

²⁶És megveré Józue és megölé őket, és fölakasztatá öt fára, és fölakasztva voltak estig.

²⁷És mikor a nap lenyugodott, megparancsolá társainak, hogy vegyék le őket az akasztófáról. Kik a levetteket ama barlangba veték, melyben lappangottak, és annak torkára nagy köveket tőnek, melyek fenmaradtak mindez ideig.

²⁸Ugyanaz napon Macedát is bevevé Józue, és megveré azt fegyver élével, és megölé annak királyát és minden lakóit, legkisebb maradékot sem hagyván abban. És úgy cselekvék a macedai királylyal, a mint cselekedett vala a jerikói királylyal.

²⁹Átméne pedig egész Izraellel Macedából Lebnába, és hadakozék az ellen;

³⁰és azt királyostul Izrael kezébe adá az Úr, és megverék a várost fegyver élével és minden lakóit, s nem hagyának abban semmi maradékot. És úgy cselekvének a lebnai királylyal, a mint cselekedtek vala a jerikói királylyal.

³¹Lebnából átméne Lákiszba egész Izraellel, és a hadsereget körűl elrendezvén, vívá azt.

³²És az Úr Lákiszt kezébe adá Izraelnek, s ez megvevé azt másodnap, és megveré fegyver élével, és minden lelket, mely abban vala, a mint cselekedett volt Lebnával.

³³Az időben fölméne Hóram, a gázeri király, hogy segítse Lákiszt; és Józue megveré őt fogytig minden népével együtt.

³⁴És átméne Lákiszból Eglonba, és körűlvevé,

³⁵és meggyőzé azt azon nap; és megveré fegyver élével mind a lelkeket, melyek abban valának, mindazok szerint, a miket Lákiszban cselekedett vala.

³⁶És fölméne egész Izraellel Eglonból Hebronba, és hadakozik az ellen.

³⁷bevevé azt, és megveré fegyver élével annak királyát is, és azon tartomány minden városait és mind a lelkeket, melyek abban laktak; nem hagya abban semmi maradékot; a mint cselekedett vala Eglonnal, úgy cselekvék Hebronnal is, mindent, a mit abban talált, elpusztítván fegyver élével.

³⁸Onnét visszatérvén Dábirba,

³⁹bevevé azt és elpusztitá; annak királyát is, és mind a körötte fekvő városokat megveré fegyver élével; nem hagya abban semmi maradékot; a mint cselekedett vala Hebronnal és Lebnával és azok királyaival; úgy cselekvék Dábirral és annak királyával.

⁴⁰Elfoglalá tehát Józue mind a hegyes és déli tartományt és lapályt és Aszedótot, annak királyaival; nem hagya abban semmi maradékot, hanem mindent, a mi csak lehelhet vala, megöle, a mint neki Izrael Ura Istene parancsolta vala,

⁴¹Kádeszbarnétől Gázáig. Gósen egész földét Gábaonig,

⁴²és mind a királyokat és azok tartományait ez egy útjában foglalá el, és elpusztitá; mert Izrael Ura Istene hadakozék érette.

⁴³És visszatére egész Izraellel együtt a tábor helyére Galgalába.