¹Híj tehát! ha vagyon, a ki neked megfeleljen; és fordúlj a szentek valamelyikéhez.

²Bizonyára a bolondot megöli a harag, és a kislelkűt meggyilkolja az irigység.

³Láttam erősen meggyökerezett bolondot, és mindjárt megátkoztam szépségét.

⁴Távol lesznek fiai a szabadúlástól, és eltiportatnak a kapuban, és nem lesz, a ki megmentse.

⁵Kinek aratását az éhező eszi meg, és őt elragadja a fegyveres, és gazdagságát megiszszák a szomjazók.

⁶Mert a földön semmi sincs ok nélkül, és a földből nem támad fájdalom.

⁷Az ember munkára születik, és a madár röpűlésre.

⁸Annakokáért én az Úrnak könyörgök, és az Istenhez fordítom beszédemet,

⁹ki nagyokat és megvizsgálhatlanokat és csodadolgokat cselekszik szám nélkül;

¹⁰ki esőt ad a föld szinére, és mindeneket megöntöz vizekkel;

¹¹ki az alázatosokat fölmagasztalja, és a kesergőket fölemelvén, megtartja;

¹²ki a gonoszok gondolatait meghiúsítja, hogy kezeik ne teljesíthessék, a mit kezdettek;

¹³ki megfogja a bölcselkedőket álnokságukban, és a ravaszok tanácsát megsemmisíti;

¹⁴Nappal is sötétségbe ütköznek, és mint éjjel, úgy tapogatnak délben.

¹⁵A szűkölködőt pedig megszabadítja szájok fegyverétől, és a szegényt az erőszakoskodó kézből.

¹⁶És reménye lesz a szűkölködőnek, a gonoszság pedig befogja száját.

¹⁷Boldog ember, ki az Istentől megdorgáltatik; tehát az Úr feddését meg ne vesd.

¹⁸Mert ő sebesít, és orvosol; megver, és az ő kezei gyógyítanak.

¹⁹Hat szorongatásból szabadít meg téged, és a hetedikben nem ér veszély.

²⁰Az éhségben megment téged a haláltól, és a hadban a kard kezétől.

²¹A nyelv ostora elől elrejtetel, és nem fogsz félni a nyomorúságtól, mikor eljő.

²²A pusztítást és éhséget nevetni fogod, és a föld vadaitól nem fogsz félni;

²³hanem a tartományok köveivel leszen szövetséged, és a föld vadai békében lesznek veled.

²⁴És megtudod, hogy békesége van hajlékodnak, és megnézvén jólétedet, nem vétkezel.

²⁵Azt is megtudod, hogy sok lesz a te ivadékod, és nemzetséged, mint a föld füve.

²⁶Bőségben mégy a sírba, valamint a búzaasztag bevitetik annak idejében.

²⁷Ime ez, a mint vizsgáltuk, úgy vagyon; a mit hallottál, forgasd elmédben.