¹Mondj dicséretet, magtalan! ki nem szülsz; énekelj dicséretet és örvendezz, ki nem szültél! mert több fia van az elhagyottnak, mint annak, kinek férje vagyon, úgymond az Úr.

²Szélesítsd ki sátorod helyét, és hajlékaid kárpitait terjeszd ki, ne kiméld; hosszabbítsd meg köteleidet, és szegeidet erősítsd meg.

³Mert jobbra és balra elhatsz, és ivadékod a pogányokat örökségűl fogja bírni és lakni az elpusztúlt városokat.

⁴Ne félj, mert nem szégyenűlsz és nem pirúlsz meg; nem kell szégyenkednek, mivel ifjúságod gyalázatát elfelejted, és özvegységed szégyenéről nem emlékezel meg többé.

⁵Mert az uralkodik rajtad, ki téged teremtett, seregek Ura az ő neve; és a te megváltód, Izrael Szentje, az egész föld Istenének neveztetik.

⁶Mert mint elhagyott és keseredett lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint az ifjúságától megvetett feleséget; úgymond az Úr.

⁷Egy szempillantásig, egy kevessé hagytalak el téged, de nagy könyörűlettel gyüjtelek egybe.

⁸A haragnak egy szempillantásaig rejtettem el orczámat előtted egy kevéssé, de örök irgalmassággal könyörűltem rajtad, úgymond a te megváltó Urad.

⁹Úgy vagyok, mint Noé napjaiban, mikor megesküdtem, hogy Noé vizeit nem hozom többé a földre; úgy esküszöm most, hogy nem haragszom rád, és nem feddelek meg tégedet;

¹⁰mert a hegyek megindúlnak, és a halmok megrendűlnek: az én irgalmasságom pedig nem távozik el tőled, és az én békeségem szövetsége nem rendűl meg; úgymond a te könyörűlő Urad.

¹¹Szegényke, szélvésztől szaggatott, minden vigasztalás nélkül levő! Ime én elrakom rendszerint köveidet és zafirokon alapítalak téged,

¹²és jáspisból csinálom bástyáidat, és kapuidat faragott kövekből, és minden falaidat válogatott kövekből.

¹³Fiaid mindnyájan az Úr tanítványai lesznek, fiaid a békeség bőségében.

¹⁴Igazságra fogsz alapíttatni; távol leszesz a bántalomtól, mert nincs mit félned, és a rettegéstől, mert nem közelget hozzád.

¹⁵Ime új lakosúl jő, ki nem volt énvelem; a te néhai jövevényed hozzád adja magát.

¹⁶Ime én teremtettem a kovácsot, ki a tűzben fölfújja a szenet, és szerszámot készít művéhez; de én teremtettem az öldöklőt is elvesztésre.

¹⁷Semmi szerszámnak nem lesz sikere, mely ellened készíttetett; és minden nyelvet, mely a törvényben ellened áll, te itélsz el. Ez az Úr szolgáinak öröksége és az ő igazságuk énelőttem, úgymond az Úr.