1Az időben Baladán fia, Merodak-Baladán a babiloni király, levelet és ajándékokat külde Ezekiáshoz, mert hallotta vala, hogy beteg volt, és meggyógyúlt.
2Örvende pedig azokon Ezekiás, és megmutatá nekik a fűszerek, s az ezüst és arany, az illatozó szerek és a jeles kenet tárházát, és házi eszközeinek minden rakhelyét, és mindent, a mi kincstárában találtatott. Nem volt oly dolog, melyet meg nem mutatott nekik Ezekiás az ő házában és egész birtokában.
3Beméne pedig Izaiás próféta Ezekiás királyhoz, és mondá neki: Mit mondtak e férfiak és honnan jöttek hozzád? És mondá Ezekiás: Messze földről jöttek hozzám, Babilonból.
4És mondá: Mit láttak házadban? És mondá Ezekiás: Mindent láttak, a mi házamban vagyon; nem volt oly dolog, melyet meg nem mutattam nekik kincstáramban.
5És mondá Izaiás Ezekiásnak: Halljad a seregek Urának igéjét:
6Ime eljőnek a napok, és elvitetnek Babilonba mind, a mik házadban vannak, és a mi kincset gyüjtöttek atyáid e napiglan; semmi sem hagyatik meg, úgymond az Úr.
7Fiaid közől is, kik tőled származnak, kiket nemzeni fogsz, elvitetnek, és udvari szolgák lesznek a babiloni király palotájában.
8És mondá Ezekiás Izaiásnak: Jó az Úr igéje, melyet szólott. És mondá: Legyen csak béke és igazság az én napjaimban.