¹Te pedig, ember fia! jövendölj Izrael hegyeiről, és mondd: Izrael hegyei! halljátok az Úr igéjét:

²Ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy azt mondotta az ellenség felőletek: Vigadjunk, az örök magasok nekünk adattak örökségűl!

³azért jövendölj, és mondd: Ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy elpusztítva és köröskörűl eltapodva vagytok, és örökségűl lettetek a többi népeknek, és nyelvre szóra kerűltetek, és a nép gyalázatára;

⁴ennélfogva, Izrael hegyei! halljátok az Úr Isten igéjét: Ezeket mondja az Úr Isten a hegyeknek és halmoknak, a patakoknak és völgyeknek, a puszta romoknak és elhagyott városoknak, melyeket elpusztítottak és kicsúfoltak a többi nemzetek köröskörűl;

⁵azért ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy haragom tüzében szólottam a többi nemzetekről, és az egész Idumeáról, kik magoknak foglalták az én földemet örökségűl vigadozva, teljes szívvel és lélekkel, és kirabolván azt, elpusztították;

⁶tehát jövendölj Izrael földéről, és mondd a hegyeknek és halmoknak, a hegyormoknak és völgyeknek: Ezeket mondja az Úr Isten: Ime én haragomban és búsulásomban szólottam, mivelhogy a népek gyalázatát szenvedtétek.

⁷Ugyanazért ezeket mondja az Úr Isten: Ime én fölemeltem kezemet: hogy a nemzetek, melyek körűletek vannak, magok viseljék gyalázatjokat.

⁸Ti pedig, Izrael hegyei! neveljétek ágaitokat, és gyümölcsöteket teremjétek meg az én népemnek, Izraelnek, mert közel van, hogy eljőjön (az idő).

⁹Mert ime én hozzátok jövök, és hozzátok térek, hogy fölszántva és maggal bevetve legyetek.

¹⁰És megsokasítom nálatok az embereket és Izrael egész házát; és lakni fogják a városokat, és az omladékok megújíttatnak.

¹¹És betöltelek titeket emberekkel és barmokkal, és megsokasodnak és gyarapodnak; és úgy betelepítelek titeket, mint kezdetben, és nagyobb jókkal ajándékozlak meg, mint eleinte; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

¹²És embereket viszek rátok, az én népemet, Izraelt, és örökségűl bírni fognak tégedet; és örökségűl leszesz nekik, és nem leszesz többé nálok nélkül.

¹³Ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy azt mondják felőletek: Megemészted az embereket, és megfojtod nemzetségedet;

¹⁴azért nem emészted meg többé az embereket, és nemzetségedet nem ölöd meg ezután, úgymond az Úr Isten.

¹⁵Nem fogom többé hallatni tebenned a pogányok csúfolását, és a népek gyalázatát semmiképen sem viseled, és nemzetségedet nem veszted el többé, úgymond az Úr Isten.

¹⁶És lőn az Úr igéje énhozzám, mondván:

¹⁷Ember fia! Izrael háza saját földén lakott, és megfertőztette azt útai és törekvései által; mint a havi-folyásúnak tisztátalansága, olyan lett útja előttem.

¹⁸És kiöntöttem rájok haragomat a vér miatt, melyet kiontottak a földre, és mivel azt bálványaikkal megfertőztették.

¹⁹És szétszórtam őket a nemzetek közé, és elszéledtek országokra; útaik és találmányaik szerint itéltem meg őket.

²⁰És eljutván a pogányok közé, kikhez mentenek, megfertőztették az én szent nevemet, mikor az mondatott felőlük: Ez az Úr népe, és az ő földéről jöttek ki.

²¹De tekintettel voltam az én szent nevemre, melyet Izrael háza megfertőztetett vala a pogányok között, kikhez bementenek.

²²Azért mondd meg Izrael házának: Ezeket mondja az Úr Isten: Nem tiérettetek cselekszem ezt, Izrael háza! hanem az én szent nevemért, melyet megfertőztettetek a pogányok között, kikhez bementetek.

²³És megszentelem az én nagy nevemet, mely megfertőztetett a nemzetek között, melyet közöttök megfertőztettetek; hadd tudják meg a nemzetek, hogy én vagyok az Úr, úgymond a seregek Ura, mikor általatok megszenteltetem előttök.

²⁴Mert kiviszlek titeket a pogányok közől, és összegyűjtelek minden földről, és visszavezetlek saját földetekre.

²⁵És tiszta vizet öntök rátok, és megtisztúltok minden förtelmetektől, és minden bálványotoktól megtisztítlak titeket.

²⁶És adok nektek új szivet, és új lelket adok belétek; és elveszem a kő-szivet testetekből, és hús-szivet adok nektek.

²⁷És az én lelkemet adom belétek, és megteszem, hogy parancsaimban járjatok, és itéleteimet megőrizzétek és cselekedjétek.

²⁸És lakni fogtok a földön, melyet atyáitoknak adtam, s ti az én népem lesztek, és én Istenetek leszek.

²⁹És megszabadítlak titeket minden förtelmetektől; és eléteremtem a gabonát, és megsokasítom azt, és nem vetek rátok éhséget.

³⁰És megsokasítom a fa gyümölcsét és a mező terméseit, hogy ne viseljétek többé az éhség gyalázatát a nemzetek között.

³¹És meg fogtok emlékezni gonosz utaitokról, és nem jó törekvéseitekről, és megutáljátok gonoszságtokat és vétkeiteket.

³²Nem tiérettetek cselekszem ezt, úgymond az Úr Isten, legyen ez tudtotokra; szégyenűljetek meg és pirúljatok utaitok miatt, Izrael háza!

³³Ezeket mondja az Úr Isten: Az napon, melyen megtisztítlak titeket minden gonoszságtoktól, és betelepítem a városokat, és megújitom az omladékokat,

³⁴és az elhagyott föld megmíveltetik, mely azelőtt puszta volt minden útonjáró szemei előtt,

³⁵azt fogják mondani: Ez a míveletlen föld olyanná lett, mint a gyönyörűség kertje, és a puszta, elhagyott és földúlt városok megerősítve állanak.

³⁶És megtudják a pogányok, a mennyien csak meghagyatnak körűletek: hogy én, az Úr, építettem föl az omladékokat, ültettem be a parlagot; én, az Úr, szólottam és megcselekedtem.

³⁷Ezeket mondja az Úr Isten: Még ebben is kegyesnek talál engem Izrael háza, hogy megcselekedjem nekik: Megsokasítom őket, mint az emberek nyáját,

³⁸mint a szent nyájat, mint Jerusalem nyáját az ő ünnepein; úgy lesznek az elpusztúlt városok telve emberek nyájaival, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.