¹És lőn az Úr beszéde énhozzám, mondván:

²Ember fia! Volt két asszony, egy anya leányai,

³És paráználkodtak Egyiptomban, ifjúságukban paráználkodtak; ott rontattak meg emlőik, és szüzeségök bimbai elhervadtak.

⁴Azok nevei pedig, Olla volt a nagyobbiké, és annak húgáé Oliba a kisebbiké; és enyéim voltak, és fiakat és leányokat szültek; a mi neveiket illeti, Szamaria volt Olla, és Jerusalem Oliba.

⁵Paráználkodék tehát ellenem Olla, és bolondúlásig volt szeretői után, a közelvaló asszíriusok után,

⁶kik kékselyembe öltözött fejedelmek és birák, kivánatos ifjak valának, mindnyájan lovon ülők.

⁷És paráználkodék ezen válogatottakkal, az asszíriusok minden fiaival; és megfertőztetett mindazok tisztátalanságaival, kik után bolondúlásig volt.

⁸Azonfölül ama paráználkodásait is, melyekben Egyiptomban volt, nem hagyta el; mert azok is vele háltak ifjúságában, és azok hervasztották meg az ő szüzesége emlőit, és rája öntötték paráznaságukat.

⁹Azért adám őt szeretői kezeibe, és Asszíria fiainak kezeibe, kiknek fajtalansága után bolondúlásig volt.

¹⁰Azok födözték föl gyalázatát, fiait és leányait elvitték, és őt magát megölték fegyverrel; igy lettek ők elhirhedt asszonyokká, miután itéletet tettek benne.

¹¹Ezt látván Oliba, az ő húga, fajtlanságában még bolondabb lett amannál; és paráználkodék, nénje paráznaságát fölülhaladva,

¹²az asszíriusok fiaival szemtelenűl, a fejedelmekkel és birákkal, kik tarka ruhában jövének hozzája, a lovasokkal, kik lovakon ülének, és minden ékes ábrázatú ifjakkal.

¹³És látám, hogy megfertőztetett mind a kettőnek útja.

¹⁴Hanem ez még tovább vivé paráznaságait. Midőn meglátta a falra festett férfiakat, a kaldeusoknak festékkel ábrázolt képeit,

¹⁵oldalaikon felövezve párta-övekkel, és fejeiken színes süvegeikkel, kiknek ábrázolatuk mindannyi fejedelmeké s mint Babilon és a kaldeusok földének fiaié volt, melyben születtek:

¹⁶bolondúlásig lett azok után szemei kivánságánál fogva, és követeket külde hozzájok Kaldeába.

¹⁷És mikor eljöttek hozzája Babilon fiai a kéjházba, megfertőzteték őt paráznaságukkal, és megfertőztettetvén tőlök, megelégedék az ő lelke azokkal.

¹⁸Nyilván is űzé paráznaságait és felfödözé gyalázatát; és lelkem eltávozék tőle, a mint eltávozott vala lelkem az ő nénjétől.

¹⁹Mert megsokasította paráználkodásait, megemlékezvén ifjúsága napjairól, melyekben Egyiptom földén paráználkodott.

²⁰És bolondúlásig volt fajtalanságában, azokkal közösködvén, kiknek testök, mint a szamarak teste, és folyásuk, mint a lovak folyása.

²¹És te ismét ifjúságod vétkére vetemedtél, mikor megrontattak Egyiptomban emlőid, és meghervasztattak szüzeséged bimbai.

²²Azért, Oliba, ezeket mondja az Úr Isten: Ime én föltámasztom ellened minden szeretődet, kikkel megelégedett a te lelked, és összegyüjtöm őket ellened köröskörűl:

²³Babilon fiait, mind a kaldeusokat, a nemeseket, uralkodókat és fejedelmeket, az asszíriusok minden fiait, a szép termetű ifjakat, a vezéreket és minden birákat, a fejedelmek fejedelmeit, és a nevezetes lovasokat.

²⁴És rádjő a népek sokasága, fölkészűlve szekerekkel és kerekekkel; pánczéllal és paizszsal és sisakkal fölfegyverkeznek ellened mindenünnen; és átadom nekik az itéletet, és megitélnek téged az ő törvényeik szerint.

²⁵És haragomat ráderesztem az által, mit veled cselekszenek dühösségből; orrodat és füleidet elmetélik, és a mi megmarad, fegyverrel vagdalják össze; fiaidat és leányaidat fogságra viszik, és végmaradványod tűzzel emésztetik meg.

²⁶És megfosztanak téged ruháidtól, és elveszik a te dicsőséged ékszereit.

²⁷És véget vetek tebenned gonoszságodnak és paráznaságodnak Egyiptom földével; nem is emeled föl azokra szemeidet, és Egyiptomról nem emlékezel meg többé.

²⁸Mert ezeket mondja az Úr Isten: Ime én azok kezeibe adlak téged, kiket gyülölsz, ama kezekbe, melyekkel megelégedett a te lelked.

²⁹És gyűlölséggel bánnak majd veled, és elveszik minden szerzeményedet, és téged mezítelen és gyalázattal rakva elbocsátanak, s igy nyilvánságos lesz a te fajtalanságod gyalázata, a te gonoszságod és paráználkodásaid.

³⁰Ezeket cselekszik veled, mivelhogy paráználkodtál a pogányok után, kik között megfertőződtél az ő bálványaikkal.

³¹A te nénéd útján jártál, azért az ő poharát adom kezedbe.

³²Ezeket mondja az Úr Isten: Nénédnek mély és széles poharát megiszod, nevetséggé és legnagyobb csúfsággá leszesz.

³³Részegséggel és fájdalommal fogsz eltelni, a szomorúság és bánat poharával, Szamariának, a te nénédnek poharával.

³⁴És innod kell azt és kiürítened egészen söprejéig, és annak töredékeit megeszed, és emlőidet megszaggatod; mert én szólottam, úgymond az Úr Isten.

³⁵Azért ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy elfeledkeztél rólam, és engem hátad mögé vetettél, te is hordozd most gonoszságodat és paráznaságaidat.

³⁶És szóla az Úr nekem, mondván: Ember fia! vajjon nem itéled-e meg Ollát és Olibát, és nem hirdeted-e nekik vétkeiket?

³⁷Mert házasságtörők, és vér vagyon kezeiken, és bálványaikkal paráználkodtak; azonfölűl még fiaikat is, kiket nekem szültek, azoknak adták megemésztésre.

³⁸Sőt ezt is cselekedték velem: megfertőztették szentélyemet ugyanaz napon, és szombataimat megszentségtelenítették.

³⁹És midőn fiaikat az ő bálványaiknak áldozták, bementek az én szentélyembe is ugyanaz napon, hogy megfertőztessék azt; és ezeket az én házamnak közepette cselekedték.

⁴⁰Elküldöttek a messzünnen jövő férfiakhoz is, követeket küldöttek hozzájok; és ime midőn azok eljöttek, megmostad érettök magadat, és megkented köröskörűl kendőzővel szemeidet, és földiszesítetted magadat asszonyi ékességgel.

⁴¹Igen szép ágyra ültél, előtted fölékesített asztal, s az én jó illatszereimet és kenetemet tetted arra.

⁴²És vigadozó sokaság szava volt ottan: és az emberek sokaságából férfiakat vezettek elé, kik a pusztáról jöttenek, s aranypereczeket tőnek kezeikre, és szépséges koronákat fejeikre.

⁴³És mondám annak, ki megaggott a házasságtörésekben: Ez még most is fajtalankodva paráználkodni fog.

⁴⁴És bemenének hozzája, mint egy parázna asszonyhoz; igy menének be Ollához és Olibához, az elvetemedett asszonyokhoz.

⁴⁵De azért a férfiak igazak; majd ők itélik meg ezeket a paráznák itéletével és a vértontók itéletével; mert házasságtörők, és vér vagyon kezeiken.

⁴⁶Mert ezeket mondja az Úr Isten: Vidd ellenök a sokaságot, és ejtsd őket zavarba és martalékúl.

⁴⁷És köveztessenek meg a népek köveivel, és veressenek át azok fegyvereivel, fiaikat és leányaikat megölik, és házaikat tűzzel égetik meg.

⁴⁸Igy veszem el a vétket a földről, és tanuljanak mind az asszonyok, hogy ne cselekedjenek azok vétkei szerint.

⁴⁹És gonoszságtokat rátok rakják, és bálványaitok vétkeit viselni fogjátok; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr Isten.