¹Ezek után Asvérus király fölmagasztalá Ámánt, Amadati fiát, ki Ágág törzsökéből vala; és az ő székét minden fejedelmek fölé tevé, kik nála valának.

²És a király minden szolgái, kik a palota ajtajánál forognak vala, térdet hajtának és imádák Ámánt; mert úgy parancsolta volt nekik az uralkodó. Egyedűl Mardokeus nem hajta térdet, és nem imádá őt.

³Kinek mondák a király szolgái kik a palota ajtajánál ülnek vala: Miért te egyedűl nem tartod meg a király parancsát.

⁴És midőn ezt gyakrabban mondották, és ő nem akarta hallani, hirűl vivék Ámánnak, akarván tudni, ha megmarad-e eltökélésében? mivel azt mondotta volt nekik: hogy ő zsidó.

⁵Mit mikor meghallott Ámán, és nyilván tapasztalta, hogy Mardokeus nem hajt neki térdet, és nem imádja őt, igen megharaguvék,

⁶és semminek tartá az egy Mardokeusra kezét vetni, hanem mivel hallotta, hogy zsidó nemzetből való, inkább el akará veszteni a zsidók egész nemzetét, kik Asvérus országában valának.

⁷Első hónapban, (melynek neve Nizan) Asvérus országlásának tizenkettedik esztendejében, sors vetteték az edénybe, mely zsidóúl furnak mondatik, Ámán előtt: mely napon és mely hónapban kell megöletni a zsidó nemzetnek? és a tizenkettedik hónap jöve ki, mely Ádárnak hivatik.

⁸És mondá Ámán Asvérus királynak: Van egy nép, országod minden tartományaiban elszéledve és egymástól elkülönözve, mely új törvényekkel és szertartásokkal él, azon fölűl a király törvényeit is megveti. Jól tudod, hogy nem használ országodnak, ha az felfuvalkodik a szabadság által.

⁹Ha neked tetszik, adj végzést, hogy vesszen el, és tízezer talentomot fizetek kincstartóidnak.

¹⁰A király tehát levevé a gyürűt, mellyel él vala, kezéről, és adá azt Ámánnak, Amadati fiának, Ágág nemzetségéből, a zsidók ellenségének.

¹¹és mondá neki: Az ezüst, melyet igérsz, tied legyen; a néppel tedd azt, mi neked tetszik.

¹²És előhivatának a király irnokai az első hónapban, Nizanban, azon hónak tizenharmadik napján; és írának a mint parancsolta volt Ámán, a király minden fejedelmeihez és a tartományok és különféle nemzetek biráihoz, a mint minden nemzet olvashatja és hallhatja vala, a nyelvek különfélesége szerint, Asvérus király nevével; és az ő gyürűjével bepecsételt levelek

¹³elküldetének a király futárai által minden tartományba, hogy öljék meg és irtsák ki mind a zsidókat, gyermektől kezdve vénig, a kicsinyeket és asszonyokat egy napon, azaz tizenharmadik napján a tizenkettedik hónak, mely Ádárnak hivatik; és azok javait ragadozzák el.

¹⁴Ez volt pedig a levelek tartalma, hogy minden tartomány tudja és elkészűljön a megmondott napra.

¹⁵Sietének a futárok, kik elküldettek vala a király parancsát teljesiteni. És mindjárt fenn fűgge Szúzanban a parancs; a király és Ámán lakomát tartván, a városban levő zsidók pedig mindnyájan sírván.