¹De ime Efraimban lázadás támada; mert átmenvén éjszak felé, mondák Jeftének: Miért mentél hadba Ammon fiai ellen, és nem akartál elhíni minket, hogy veled menjünk? Azért fölgyujtjuk házadat.

²Kiknek ő felelé: Igen nagy vetekedésem vala nekem és népemnek Ammon fiai ellen; és híttalak titeket, hogy adjatok nekem segítséget, de nem akartátok cselekedni.

³Ezt látván, elszántam éltemet, és átmenék Ammon fiaihoz, és kezembe adá őket az Úr. Mivel érdemlettem, hogy ellenem haddal támadjatok?

⁴Magához híván tehát Gálaádnak minden férfiait, Efraim ellen hadakozék; és a gálaádi férfiak megverék Efraimot, mivel azt mondotta vala: Elszökött Gálaád Efraimból, és Efraim s Manasszes között lakik.

⁵És a gálaádiak elfoglalák a Jordán réveit, melyeken Efraim visszatérendő vala. És midőn valaki az efraimbeliek közől szaladván oda jött, és mondá: Kérlek, engedjétek meg, hogy átmenjek; mondák neki a gálaádiak: Efraimbeli vagy-e? Ki mondván: Nem vagyok;

⁶kérdék őt: Mondd ki tehát: Sibbolet! mi búzafőnek magyaráztatik. Ki felelé: Szibbolet! azon betűvel a búzafejet ki nem mondhatván; és azonnal megragadva őt, megölék a Jordán révénél. És elhullának az időben Efraimból negyvenkét ezeren.

⁷A gálaádi Jefte pedig Izraelben hat esztendeig bíráskodék, és meghala, és eltemetteték városában, Gálaádban.

⁸Ő utána biráskodék Izraelben a betlehemi Abeszan.

⁹Kinek harmincz fia vala s ugyanannyi leánya, ezeket férjhez adá, és azon számú fiainak feleségeket vőn, behozván házába. És hét esztendeig bíráskodék Izraelben,

¹⁰és meghala, és eltemetteték Betlehemben.

¹¹Kinek helyébe lőn a zabuloni Ahialon, és Izraelben tíz esztendeig bíráskodék,

¹²és meghala, és eltemetteték Zabulonban.

¹³Ezután biráskodék Izraelben a faratonbeli Abdon, Illel fia;

¹⁴kinek negyven fia vala, és ezektől harmincz unokája, hetven szamárvemhen ülők; és Izraelben nyolcz esztendeig bíráskodék,

¹⁵és meghala, és eltemetteték Faratonban, Efraim földén, Amalek hegyén.