¹Józue halála után Izrael fiai megkérdezék az Urat, mondván: Ki megyen föl előttünk a kananeusok ellen, és ki lesz a had vezére?

²És mondá az Úr: Júda menjen föl; ime kezébe adtam a földet,

³És mondá Júda atyjafiának, Simeonnak: Jőj fel velem az én sorsomba, és hadakozzál a kananeusok ellen; hogy én is veled menjek a te sorsodba. És elméne vele Simeon.

⁴És fölméne Júda, és az Úr kezeikbe adá a kananeusokat és ferezeusokat; és Bezekben tizezer embert verének meg.

⁵És Bezekben találák Adonibezeket, és hadakozának ellene, és megverék a kananeusokat és ferezeusokat.

⁶Adonibezek pedig elfuta, kit kergetvén megfogának, elvágván kezei és lábai végeit.

⁷És mondá Adonibezek: Hetven király, el lévén vágva kezeik és lábaik végei, szedegeté asztalom alatt az étkek hulladékait; a mint én cselekedtem, úgy fizetett Isten nekem. És Jerusalembe vivék őt, és ott meghala;

⁸mert Júda fiai víván Jerusalemet, bevevék azt, és megverék fegyver élével, fölégetvén az egész várost.

⁹És azután lejövén a kananeus ellen hadakozának, ki a hegységen lakik vala és dél felől és a mezőségen.

¹⁰És elmenvén Júda a kananeusok ellen, kik Hebronban laknak vala, (melynek régenten Kariatarbe volt neve) megveré Szeszait, Ahimant és Tolmait;

¹¹és onnét megindulván, Dábir lakóira méne, melynek régi neve Kariat-Széfer vala, azaz tudományok városa.

¹²És mondá Káleb: A ki Kariat-Széfert megveri és elpusztítja, neki adom leányomat, Axát feleségűl.

¹³És midőn azt bevette Cenez fia, Otóniel, Káleb öcscse, neki adá leányát, Axát feleségűl.

¹⁴Kit, az úton menvén, megintett férje, hogy atyjától földet kérjen. Ki mikor fohászkodott a szamáron ülvén, mondá neki Káleb: Mi lelt?

¹⁵Amaz pedig felelé: Adj áldást nekem: mert száraz földet adtál nekem, adj vizzel bővelkedőt is. Ada tehát neki Káleb felűl és alúl vizforrásos földet.

¹⁶Mózes rokonának, a cineusnak fiai pedig fölmenének a pálmák városából Júda fiaival az ő sorsa pusztájába, mely Áradnak dél felől vagyon, és vele lakának.

¹⁷Elméne pedig Júda atyjafiával, Simeonnal, és együtt verék meg a kananeusokat, kik Szefaatban laknak vala, és megölék őket. És hivaték a város neve Hormának, azaz átoknak.

¹⁸És Júda megveré Gázát vidékével, és Askalont és Akkaront határaival.

¹⁹És az Úr Júdával vala, s ez a hegységet elfoglalá; de el nem törölheté a völgy lakóit, mert kaszás-szekerekkel bővelkednek vala.

²⁰És Kálebnek Hebront adák, a mint Mózes mondotta vala, ki eltörlé arról Énák három fiát.

²¹De a jebuzeusokat, Jerusalem lakóit el nem törlék Benjamin fiai; és a jebuzeusok Benjamin fiaival lakának Jerusalemben mind a jelen napig.

²²József háznépe is fölméne Bételbe, és az Úr velök vala.

²³Mert midőn a várost megszállák, mely azelőtt Lúzának neveztetett,

²⁴Látának egy embert a városból kijőni, és mondák neki: Mutass nekünk bemenetelt a városba, és irgalmat teszünk veled.

²⁵Ki midőn mutatott nekik, megverék a várost fegyver élével, azon embert pedig és minden rokonságát elbocsáták.

²⁶Ki elbocsáttatván, Hettim földére méne, és ott várost építe, és nevezé azt Lúzának, mely úgy neveztetik a jelen napig.

²⁷Manasszes sem törlé el Bethszant és Tanakot faluival, és Dór lakóit és Jeblaamot és Mageddót faluival, és a kananeusok velök kezdének lakni.

²⁸Miután pedig megerősödött Izrael, adófizetőkké tevé őket, és nem akará eltörleni.

²⁹Efraim sem ölé meg a kananeusokat, kik Gázerben laknak vala, hanem velök lakék.

³⁰Zabulon sem törlé el Cetron és Naalol lakóit, hanem közötte lakék a kananeus, és adófizetője lőn.

³¹Áser sem törlé el Akko és Szídon lakóit, Ahalabot és Akazibot, Helbát, Áfeket és Rohobot;

³²és a kananeusokkal, azon föld népével lakék, és nem ölé meg őket.

³³Neftali sem törlé el Bethszámes és Bethanat lakóit, és a kananeusokkal, azon föld népével lakék, és a bethszamiták és bethaniták adófizetői valának.

³⁴És az amorreusok megszoríták Dán fiait a hegyen, és nem adának nekik helyet, hogy a lapályra lejőjenek,

³⁵és a Háresz hegyén lakának, a mi cserepesnek magyaráztatik, Ajalonban és Szalebimben. De rájok nehezedék József háznépének keze, és adófizetői lőnek.

³⁶Vala pedig az amorreusok határa a skorpió magasától a kőszikla és tovább a felső helyek.