1Vesd le, Jerusalem, a siralomnak és nyomorúságnak hosszú ruháját, és öltözzél ékességbe és azon örök dicsőség tisztességébe, mely az Istentől jő neked.
2Körűlvesz téged Isten az igazság palástjával, és az örök tisztesség koronáját teszi fejedre.
3Mert az Isten megmutatja fényességét rajtad mindennek, ki az ég alatt vagyon.
4A te nevedet Isten így fogja nevezni mindörökké: igazság békéje és az isteni félelem dicsősége.
5Kelj föl, Jerusalem! és állj magas helyre, és tekints napkelet felé, és lásd a te fiaidat egybegyűjtve napkelettől nyugatig a Szentnek igéje által, örvendezve az Isten emlékezetén.
6Gyalog mentek ki tőled, az ellenségtől vitetve, de az Úr visszahozza őket hozzád, tisztességben hordozván, mint az ország fiait.
7Mert elhatározta Isten, megalázni minden magas hegyet és erős kősziklát, és a völgyeket betölteni a föld egyenessége szerint, hogy Izrael gyorsan járjon az Isten tisztességére.
8Az erdők pedig és minden illatozó fák beárnyékozzák Izraelt az Isten parancsolatából.
9Mert Isten visszahozza Izraelt vigadozással az ő fölségének világosságában, irgalommal és igazsággal, mely tőle vagyon.