¹És mikor ezek rendszerint elvégződtek, kiméne egész Izrael, mely Júda városaiban találtatott, és összetörék a bálványokat és kivágák a berkeket, elhányák a magas helyeket és leronták az oltárokat nem csak egész Júdában és Benjaminban, hanem Efraimban is és Manasszéban, mig teljességgel elveszték; és Izrael fiai mindnyájan visszatérének örökségeikbe és városaikba.

²Ezekiás pedig elrendelé a papok és leviták seregeit osztályaik szerint, mindenkit tulajdon tisztében, mind a papokat tudniillik, mind a levitákat az égő- és hálaáldozatokra, hogy szolgáljanak és hálát adjanak és énekeljenek az Úr táborának kapuiban.

³A király része vala pedig, hogy az ő tulajdon jószágából áldoztassék mindenkor reggel és este az égőáldozat, a szombatokon is és a hónapok első napjain és egyéb ünnepeken, a mint irva vagyon Mózes törvényében.

⁴Megparancsolá a Jerusalemben lakó népnek is, hogy részt adjanak a papoknak és levitáknak, hogy szolgálhassanak az Úr törvényében.

⁵Mi mikor a sokaság füleibe jutott, Izrael fiai igen sok gabona-, bor-, olaj- és méz-zsengét hordának, és a föld minden terméséből tizedet adának.

⁶De Izrael és Júda fiai is, kik Júda városaiban laknak vala, tizedet adának marhákból és juhokból, és tizedet a szenteltből is, melyet Uruk- Istenöknek fogadtak; és mindeneket elhozván, sok asztagot is rakának.

⁷A harmadik hónapban kezdék az asztagok alapjait vetni, és a hetedik hónapban végezék el azokat.

⁸És mikor bementek Ezekiás és az ő fejedelmei, láták az asztagokat, és áldák az Urat és Izrael népét.

⁹És kérdé Ezekiás a papokat és levitákat: miért rakattak úgy az asztagok?

¹⁰Felelé neki Azariás főpap, Szádok törzsökéből, mondván: Mióta elkezdték a zsengéket behordani az Úr házába, ettünk és megelégedtünk, mégis igen sok maradt, mivelhogy az Úr megáldotta népét; ez pedig, a mit látsz, a maradékok sokasága.

¹¹Megparancsolá azért Ezekiás, hogy élelemtárakat csináljanak az Úr házában. Mit mikor megcselekedtek,

¹²bevivék híven mind a zsengéket, mind a tizedet, és a mit csak fogadtak vala. Ezek gondviselője pedig Koneniás levita vala, és atyjafia, Szemei, a második;

¹³ezután Jahiel és Azariás, Nahat és Ázael, Jerimot és Jozabad, Eliel és Jezmakiás, Mahat és Banaiás, gondviselők, Koneniásnak és atyjafiának, Szemeinek keze alatt, Ezekiás királynak és Azariásnak, az Isten háza főpapjának parancsából, kikhez mindezek tartoznak vala.

¹⁴Kóre levita, Jemna fia, és a napkeleti kapunak ajtónállója pedig azokra visele gondot, mik önként vitettek az Úrnak, és a zsengékre és a szentek szentébe szenteltekre.

¹⁵És az ő felügyelése alatt valának Eden és Benjamin, Jezue és Szemeiás, Amariás is és Szekeniás, a papok városaiban, hogy hiven osztogassák a részeket atyjokfiainak, a kicsinyeknek és nagyoknak:

¹⁶a háromesztendős fiúgyermekeken kivűl és azon felűl mindnyájoknak, kik bemennek vala az Úr templomába, és a mi szükséges vala a szolgálatra és rendtartásra osztályaik szerint,

¹⁷a papoknak családok szerint, és a levitáknak húsz esztendőstől és fölebb, rendök és seregeik szerint,

¹⁸és az egész sokaságnak, mint a feleségeknek, úgy ezek mindkétnemű magzataiknak híven adának étkeket azokból, a mik megszenteltettek.

¹⁹De Áron fiaiból is rendeltettek férfiak a mezőkön és minden városok környékében, kik részt osztogassanak minden férfineműnek a papok és leviták közől.

²⁰Megcselekvé tehát Ezekiás mind a miket mondottunk, egész Júdában, és jót, helyeset és igazat cselekvék az ő Ura Istene előtt,

²¹az Úr háza szolgálatának minden tiszteletében a törvény és szertartások szerint, teljes szivből akarván keresni az ő Istenét; meg is cselekvé, és szerencsés lőn.