¹Josafát pedig elaluvék atyáival, és eltemetteték azokkal Dávid városában, és fia, Joram lőn király helyette.

²Kinek ezek valának testvérei, Josafát fiai: Azariás és Jáhiel, Zakariás és Azariás, Mihály és Szafatiás; ezek mind Josafátnak, Júda királyának fiai.

³És az ő atyjok sok arany és ezüst ajándékokat ada nekik, és nagy jövedelmeket igen erős városokkal Júdában; az országot pedig Jóramnak adá, mivelhogy elsőszülötte vala.

⁴Átvevé tehát Jóram atyja országát, és midőn magát megerősítette, karddal mind megölé testvéreit és némelyeket Izrael fejedelmei közől.

⁵Harminczkét esztendős vala Jóram, midőn országlani kezdett és nyolcz esztendeig országla Jerusalemben.

⁶És Izrael királyainak utain jára, a mint Ákáb háza cselekedett vala; mert Ákáb leánya volt az ő felesége, és gonoszat cselekvék, az Úr előtt.

⁷De az Úr nem akará elveszteni Dávid házát a szövetség miatt, melyet vele kötött, és mivel megigérte vala, hogy neki és fiainak szövétneket ad minden időben.

⁸Ama napokban pártot üte Edom, hogy ne legyen Júda alattvalója, és királyt emele magának.

⁹És Jóram átmenvén fejedelmeivel és az egész lovassággal, mely vele volt, fölkele éjjel, és megveré Edomot, ki már körűlvette vala őt, és lovasságának minden vezéreit.

¹⁰Mindazáltal elpártola Edom, hogy ne legyen Júda birodalma alatt, mind e napiglan. Azon időben Lobna is eltávozék, hogy ne legyen az ő keze alatt, mert elhagyta vala atyáinak Urát Istenét.

¹¹Azonfelül magas helyeket is építe Júda városaiban, és paráználkodásra vivé Jerusalem lakóit és vétekre Júdát.

¹²Levelet hozának pedig neki Illés prófétától, melyben ez vala irva: Ezeket mondja Dávid atyád Ura Istene: Mivelhogy nem jártál atyád, Josafát útain, és Áza, Júda királya útain,

¹³hanem Izrael királyainak útain jártál, és paráználkodásra vitted Júdát és Jerusalem lakóit, követvén Ákáb háza paráznaságát; azonfelűl testvéreidet is, atyád házát, a náladnál jobbakat megölted:

¹⁴ime az Úr megver téged nagy csapással, a te népeddel és fiaiddal, feleségeiddel és minden vagyonoddal együtt;

¹⁵te pedig megbetegszel gyomrod igen gonosz nyavalyájával, mig béled kimegy lassan-lassan naponkint.

¹⁶Az Úr tehát fölindítá Jóram ellen a filiszteusok és arabsok lelkét kik határosak a szerecsenekkel.

¹⁷És fölmenének Júda földére és elpusztíták azt, és elragadozák mind a jószágot, mely a király házában találtatott, azonfölül fiait és feleségeit is; nem maradván neki több fia, hanem csak Joakáz, ki legkisebb korú vala.

¹⁸És mindezek fölött megveré őt gyomra gyógyíthatlan nyavalyájával.

¹⁹És nap nap után következvén, és az idő eljárván, két esztendő forgása telék el; és ő hosszas betegségében elsorvadván, úgy hogy bélét is kiadá, a betegségtől és élettől egyszerre vála meg. S igy igen gonosz betegségben hala meg, és a nép nem szerze neki temetést az égetés szokása szerint, a mint cselekedett vala az ő elődeivel.

²⁰Harminczkét esztendős vala, midőn országlani kezdett, és nyolcz esztendeig országla Jerusalemben. És nem jára igaz uton; és eltemeték őt Dávid városában, de nem a királyok sírboltjában.