¹Elmenvén onnan Ábrahám a déli földre, Kádesz és Szur között lakék; és zarándokúl vala Gerarában.

²És feleségéről, Sáráról azt mondá: Ez húgom. Oda külde tehát Abimelek, a gerarai király, és elviteté őt.

³Az Isten pedig Abimelekhez jöve álmában éjjel, és mondá neki: Ime meghalsz az asszony miatt, kit elvettél, mert férje vagyon.

⁴Abimelek pedig nem illette vala őt, és mondá: Uram! a tudatlan és igaz népet is megölöd-e?

⁵Nem maga mondotta-e nekem: Ez húgom? és ez is nem mondotta-e: ő bátyám? én szivem együgyűségében és kezeim tisztaságában cselekedtem azt.

⁶És mondá neki az Isten: Én is tudom, hogy ártatlan szivvel cselekedted; és azért őriztelek meg, hogy ne vétkezzél ellenem, és nem engedtem, hogy illesd őt.

⁷Most tehát add vissza feleségét férjének, mert ő próféta, és imádkozik éretted, és élni fogsz; ha pedig nem akarod visszaadni, tudjad, hogy halállal halsz meg te és minden, a mi tied.

⁸És azonnal fölkelvén éjjel Abimelek, eléhívá minden szolgáit, és elbeszélé mindez igéket fülök hallatára, és a férfiak mindnyájan igen megijedének.

⁹Elhivá pedig Abimelek Ábrahámot is, és mondá neki: Mit cselekedtél nekünk? mit vétettünk ellened, hogy rám és országomra oly nagy bűnt hoztál? a mit nem kellett volna cselekedned, azt cselekedted nekünk.

¹⁰És megint feddődvén, mondá: Mire nézve cselekedted ezt?

¹¹Felelé Ábrahám: Azt gondoltam magamban, mondván: Talán nincsen istenifélelem e helyen, és megölnek engem feleségemért.

¹²De egyébiránt ő valóban húgom is, atyám leánya, de nem anyám leánya, és feleségűl vettem őt.

¹³Miután pedig kihozott engem az Isten atyám házából, mondám neki: Tedd velem e kegyességet; minden helyen, a hová megyünk, mondd, hogy bátyád vagyok.

¹⁴Vőn tehát Abimelek juhokat és teheneket, szolgákat és szolgálókat, és adá Ábrahámnak, és visszaadá neki feleségét, Sárát,

¹⁵és mondá: A föld előttetek vagyon, a hol neked tetszik, ott lakjál.

¹⁶Sárának pedig mondá: Ime bátyádnak ezer ezüstpénzt adtam, és ez legyen szemfedő fátyolra mindazok előtt, kik veled vannak, és akárhová menendesz; és emlékezzél meg, hogy rajtaértek.

¹⁷Ábrahám imádságára pedig meggyógyítá Isten Abimeleket és feleségét és szolgálóit, és szülének.

¹⁸Mert az Úr bezárt vala Abimelek háznépében minden anyaméhet, Ábrahám felesége, Sára miatt.