¹Miután pedig kilenczvenkilenczedik esztendejébe lépett, megjelene neki az Úr, és mondá: Én vagyok a mindenható Isten, járj előttem, és légy tökéletes.

²Én szövetségemet állítom fel közöttem és közötted, és fölötte megsokasítlak tégedet.

³És Ábrám arczra borúla.

⁴És mondá neki az Isten: Én vagyok, és az én szövetségem teveled, és sok nemzetek atyja leszesz.

⁵És többé nem is lesz a te neved Ábrám, hanem Ábrahámnak neveztetel: mert sok nemzetek atyjává rendeltelek téged.

⁶És fölötte megszaporítalak, és népekké teszlek téged, és királyok származnak tőled.

⁷És megállapítom szövetségemet közöttem és közötted és ivadékod között utánad az ő nemzedékeiben, az örök szövetséget: hogy a te Istened legyek és ivadékodé utánad.

⁸S neked és ivadékodnak adom zarándokságod földét, egész Kanaán földét örökkévaló birtokúl, és az ő Istenök leszek.

⁹Mondá ismét az Isten Ábrahámnak: Te is tartsd meg tehát szövetségemet, és ivadékod utánad nemzedékeiben.

¹⁰Ez az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok közöttem és közöttetek, ivadékoddal együtt utánad: hogy közőletek minden férfi körűlmetéltessék.

¹¹Férfiúságtok előbőrét metéljétek körűl, hogy az jeleűl legyen a közöttem és közöttetek való szövetségnek.

¹²A nyolczadnapos gyermek metéltessék körűl köztetek, minden férfi, nemzetségetekben; metéltessék körűl, akár házatokban született, akár pénzen vett szolga, és a ki nem a ti ágatokból leszen is.

¹³És az én kötésem testeteken lesz örök szövetségűl.

¹⁴A férfi, kinek férfiúsága előbőre körűlmetélve nem leszen, az a lélek ki fog töröltetni népe közől; mert kötésemet felbontotta.

¹⁵Mondá még az Isten Ábrahámnak: Sárai feleségedet ne nevezzed Sárainak, hanem Sárának.

¹⁶És megáldom őt, és tőle adok neked fiat, kit megáldok, és ő nemzetekké leszen, és népek királyai származnak tőle.

¹⁷Ekkor Ábrahám orczájára borúla, és nevete, mondván szivében: Vajjon százesztendősnek születik-e fia? s a kilenczven esztendős Sára fog-e szülni?

¹⁸És mondá az Istennek: Bárcsak Izmael éljen előtted!

¹⁹És mondá az Isten Ábrahámnak: Sára feleséged fiat szül neked, és az ő nevét Izsáknak híjad, és kötésemet megállapítom vele örök szövetségűl, és ivadékával utána.

²⁰Izmael felől is meghallgattalak; ime megáldom őt, és fölnevelem, és igen megsokasítom őt, tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy nemzetté teszem őt.

²¹Kötésemet pedig megállapítom Izsákkal, kit Sára szülni fog neked ilyenkor esztendőre.

²²És mikor elvégződött a vele szólónak beszéde, fölméne az Isten Ábrahámtól.

²³Vevé pedig Ábrahám fiát, Izmaelt, és házánál született valamennyi szolgáit, és mind a kiket pénzen vett vala, minden férfiakat házának valamennyi legényei közől, és mindjárt azon nap körűlmetélé férfiúságuk előbőrét, a mint Isten parancsolta vala neki.

²⁴Ábrahám kilenczvenkilencz esztendős vala, mikor körűlmetélé férfiúsága előbőrét.

²⁵És fia, Izmael, tizenharmadik esztendejét töltötte vala be körűlmetéltetésekor.

²⁶Ugyanazon nap metélteték körűl Ábrahám és fia, Izmael.

²⁷És az ő házának valamennyi férfiai, mind a házánál született szolgák, mind a pénzen vettek és idegenek együtt körűlmetéltetének.