¹Mint az ő munkatársai, figyelmeztetünk titeket, hogy Isten kegyelmét ne vegyétek hiába.

²Azt mondja ugyanis:
„Kellő időben meghallgatlak,
s az üdvösség napján segítek rajtad.”

³Nézzétek, itt a kellő idő! Itt az üdvösség napja!Senkinek sem okozunk semmiféle botrányt, hogy ne becsmérelhessék szolgálatunkat,

⁴hanem mindenben úgy viselkedünk, mint Isten
szolgája:
nagy türelemmel,
megpróbáltatásban, szükségben, szorongatott helyzetben,

⁵verést szenvedve, tömlöcben, zendülés közepette, fáradozásban, virrasztásban, böjtben,

⁶tisztaságban és tudásban,
béketűrésben és jóságban,
a Szentlélekben és őszinte szeretetben,

⁷igazmondásban és Isten erejében,
az igazság támadó és védő fegyverzetében,

⁸dicsőségben és megszégyenülésben,
gyalázatban és jó hírnévben,
mint csábítók, de mégis igazmondók,

⁹mint ismeretlenek, de mégis jól ismertek,
mint halálraszántak, de mégis élünk,
mint összevertek, de belé nem haltak,

¹⁰mint szomorkodók, de mindig derűsek,
mint szűkölködők, de sokat gazdagítók,
mint akiknek semmijük sincs, de mindenük megvan.

¹¹Megnyílt az ajkunk és kitárult a szívünk felétek, korintusiak!

¹²Nem mi zárkóztunk el tőletek, ti nem nyitottátok ki szíveteket.

¹³Mint gyermekeimhez szólok: viszonozzátok hasonlóan és tárjátok ki ti is szíveteket!

¹⁴Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel. Mi köze az igazságnak a gonoszsághoz? Vagy hogyan fér össze a világosság a sötétséggel?

¹⁵Hogyan egyeznék meg Krisztus Béliállal? Vagy mi köze a hívőknek a hitetlenekhez?

¹⁶Hogyan tűri meg
Isten temploma a bálványokat? Hiszen ti az élő Isten temploma vagytok, amint Isten mondja:
„Közöttük lakom és közöttük járok,
Istenük leszek, ők meg az én népem.

¹⁷Ezért távozzatok közülük,
s váljatok el tőlük, mondja az Úr,
s tisztátalant ne illessetek.

¹⁸Akkor fölkarollak titeket,
s atyátok leszek,
ti meg fiaim és leányaim lesztek,
mondja az Úr, a Mindenható.”