Az apostol példája.

¹Vajon nem vagyok szabad ember? Nem vagyok apostol? Nem láttam Urunkat Jézus (Krisztust)? Nem az én művem vagytok ti az Urban?

²Ha másoknak nem is volnék apostola, de nektek az vagyok: apostolságom pecsétje ti vagytok az Úrban.

³Ez önvédelmem a számonkérőkkel szemben.

⁴Vajon nincs jogunk az evéshez-iváshoz?

⁵Nincs jogunk ahhoz, hogy valamely asszonyt, mint nővérünket magunkkal vigyünk, mint a többi apostol és az Úr testvérei, sőt Kéfás is teszi?

⁶Csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk így tenni?

⁷Ki katonáskodik saját költségén? Ki ültet szőlőt és nem eszik a terméséből? Ki legeltet nyájat és nem issza a nyáj tejét?

⁸Talán csak emberi ésszel mondom ezeket?

⁹Nem ugyanazt mondja a törvény is? Hiszen így áll Mózes törvényében: „Cséplő ökörnek ne kösd be a száját!” Vajon az ökörre van gondja Istennek,

¹⁰s nem inkább értünk mondja ezt? De bizony értünk van megírva, hogy a szántó reménykedve szántson, s a cséplő abban a reményben, hogy része lesz a termésből.

¹¹Ha lelki javakat vetettünk köztetek, oly nagy dolog az, ha majd anyagi javaitokat aratjuk?

¹²Ha mások rendelkezhetnek veletek, miért nem inkább mi? De mi nem élünk e joggal, sőt mindent elviselünk, csak hogy gátat ne vessünk Krisztus evangéliumának.

¹³Nem tudjátok, hogy akik a templomban szolgálnak, a templomból is élnek, s akik az oltárt szolgálják, az oltárról részesednek?

¹⁴Az Úr is úgy rendelte, hogy az evangélium hirdetői az evangéliumból éljenek.

Az apostol igénytelensége.

¹⁵Én azonban mindebből mit sem élveztem. Nem azért írom ezt, hogy a jövőben így bánjatok velem, mert jobb meghalnom, semhogy valaki jó híremet lerontsa.

¹⁶Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!

¹⁷Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok.

¹⁸Mi tehát az én jutalmam? Az, hogy az evangéliumot hirdetve, ingyenessé tegyem az evangéliumot, s ne használjam ki az evangéliumban gyökerező jogomat.

¹⁹Bár mindenkitől független voltam, mindenkinek szolgájává lettem, hogy közülük minél többet megnyerjek.

²⁰A zsidók közt zsidóvá lettem, hogy megnyerjem a zsidókat. A törvény alá rendeltek közt, mint a törvény alárendeltje – noha magam nem vagyok a törvénynek alárendelve –, csak hogy megnyerjem a törvény alá rendelteket.

²¹A törvényen kívül állók közt, mint aki a törvényen kívül áll – pedig nem állok Isten törvényén kívül, hanem Krisztus törvényének vagyok alárendeltje –, csak hogy megnyerjem a törvényen kívül állókat.

²²A gyöngék közt gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenképpen üdvözítsem, akiket lehet.

²³Mindezt az evangéliumért teszem, hogy én is részesedjem benne.

Saját üdvösségének gondja.

²⁴Nem tudjátok, hogy a pályán a versenyzők mind futnak ugyan, de a díjat csak egy nyeri el? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!

²⁵A küzdők pedig valamennyien megtartóztató életet élnek minden tekintetben. Azok, hogy hervadó babért kapjanak, mi azért, hogy hervadhatatlant.

²⁶Én is futok, de nem céltalanul, mérem az ökölcsapásokat, de nem csak a levegőt csapkodva, hanem sanyargatom

²⁷és rabságba vetem testemet, hogy míg másoknak hirdetem az igét, magam érdemtelenné ne váljak.