Intő példa.

¹Testvérek, nem szeretném, ha elkerülné figyelmeteket, hogy atyáink mind ott voltak a felhő alatt, mind átkeltek a tengeren,

²s mind megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben.

³Mind ugyanazt a lelki ételt ették, s mind ugyanazt a lelki italt itták.

⁴Ittak ugyanis az őket követő lelki sziklából: a szikla Krisztus volt.

⁵De legtöbbjükben nem telt kedve Istennek. El si hulltak a pusztában.

⁶Ezek intő példák számunkra, hogy ne kívánjuk meg a rosszat, mint ahogy ők megkívánták.

⁷Ne legyetek bálványimádókká, mint néhányan közülük, amint az Írás mondja: „Leült a nép enni-inni, aztán fölkelt mulatni.”

⁸Ne is paráználkodjunk, mint néhányan közülük, s ezért egy nap huszonháromezren vesztek oda.

⁹Ne is kísértsük az Urat, mint néhányan kísértették, s ezért kígyók által pusztultak el.

¹⁰Ne is zúgolódjatok, mint néhányan zúgolódtak, s ezért a pusztító angyal áldozatai lettek.

¹¹Mindez előképben történt velük, s a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk.

¹²Aki tehát azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, hogy el ne essék.

¹³Mindeddig emberi erőt meghaladó kísértés nem ért titeket. Hűséges az Isten, aki erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok.

Az áldozati lakoma és az eukarisztia.

¹⁴Ezért, kedveseim, óvakodjatok a bálványimádástól!

¹⁵Értelmes emberekkel beszélek: ítéljétek meg magatok, amit mondok.

¹⁶Az áldás kelyhe, melyet megáldunk, ugye Krisztus vérében való részesedés? S a kenyér, melyet megtörünk ugye Krisztus testében való részesedés?

¹⁷Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mind, akik egy kenyérben részesedünk.

¹⁸Nézzétek csak a test szerint való Izraelt! Vajon azok, akik az áldozatból esznek, nem részesednek az oltárról?

¹⁹Mit is akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy az áldozati hús vagy a bálvány ér valamit?

²⁰Dehogy! Amit a pogányok áldoznak, nem az Istennek, hanem a sátánnak áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségtek legyen a gonosz lelkekkel.

²¹Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a sátán kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról, meg gonosz lélek asztaláról.

²²Vagy ingerelni akarjuk az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála?

Gyakorlati tanácsok.

²³Minden szabad (nekem), de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épületes.

²⁴Senki se keresse, ami a magáé, hanem ami a másé.

²⁵Mindenből ehettek, ami a piacon kapható, anélkül hogy lelkiismeretbeli aggályok miatt utána kutatnátok.

²⁶„Az Úré a föld és minden gazdagsága.”

²⁷Ha egy hitetlen meghív, s el akartok menni, egyetek mindenből, amit föltálalnak, a nélkül hogy lelkiismeretbeli aggályok miatt utána kutatnátok.

²⁸De ha valaki azt mondja: „Ez áldozati hús”, ne egyetek belőle, egyrészt a figyelmeztető, másrészt a lelkiismeret miatt.

²⁹Nem a te lelkiismeretedről beszélek, hanem a másikéról. Miért vessem alá szabadságomat egy másik lelkiismeret ítéletének?

³⁰Ha hálaadással eszem, miért szidjon valaki azért, amiért hálát adok?

³¹Tehát akár esztek, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére.

³²Se zsidót, se pogányt, se Isten egyházát meg ne botránkoztassátok, hiszen én is mindenkinek kedvében járok.

³³Nem keresem, ami nekem hasznos, hanem, ami másoknak az, hogy üdvözüljenek.