Mindenekelőtt határozottan leszögezi, hogy a jelen rendelkezésével semmiképpen nem akar változtatni a II. Vatikáni Zsinat által meghatározott liturgikus renden. A VI. Pál pápa által 1970-ben kiadott, majd II. János Pál pápa által újra kiadott Római Misekönyv a latin egyházban az Eucharisztia ünneplésének rendes formája (Forma ordinaria). A korábbi Misekönyv használatát, mint „rendkívüli formát” (Forma extaordinaria) engedélyezi, hogy annak gazdagsága is jelen legyen az egyház életében. Ahogy a Szentatya fogalmaz: helytelen lenne ezt úgy értelmezni, mintha „két rítus” lenne a latin egyházban. Ellenkezőleg: az egy római liturgia kétféle törvényes formában jelenik meg. (Páldául a görög katolikus (bizánci) rítusban is használják Aranyszájú Szt. János liturgiáját és Nagy Szt. Bazil liturgiáját is.)
További szempontra is felhívja a figyelmet. Engedélyével nem a megosztottságot, hanem a „belső kiengesztelődést” kívánja előmozdítani a kétféle liturgikus szemlélet között. Ezért felhívja püspökök és a papok figyelmét, hogy miközben élnek a tágabb lehetőségekkel, nagyon ügyeljenek arra, hogy valóban a liturgikus élet gazdagodását segítsék, és ne a széthúzást táplálják.
A dokumentum további részében a régi Misekönyv használatával kapcsolatos irányelveket találjuk. Ezek 2007. szeptember 14-étől (Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe) alkalmazhatók. Ezek közül a legfontosabbakat említem:
Bármelyik latin rítusú pap, abban az esetben, ha magánmisét mond, szabadon eldöntheti, hogy melyik misekönyvet használja (1962-ben XXIII. János pápa által kiadott, vagy 1970-ben VI. Pál pápa zsinat utáni misekönyvét).
Szerzetesközösségek a saját kápolnájukban használhatják a régi formát. Ha ezt gyakran és rendszeresen így kívánják végezni, ahhoz nagyobb elöljárójuk engedélye szükséges.
Azok a stabil (nem alkalmilag összegyűlt) közösség, amelyek a tradicionális liturgiához vonzódnak, kérhetik plébánosuktól, hogy ilyen szentmisén vehessenek részt. De ezt minden esetben annak függvényében kell megoldani, hogy az egész közösség liturgikus rendjét és a papok rendes szolgálatát ne akadályozza.
Gondot kell fordítani arra, hogy a papok, akik ezt a szertartást végzik, és a hívek, akik ezen részt vesznek, megfelelően fel legyenek készülve a latin liturgia végzésére és a részvételre.
debrecen-nyíregyházi püspök
Az MKPK Liturgikus Bizottságának elnöke
(Kép: Magyar Kurír)
