Krisztus kiválóbb Mózesnél.
1Nos, szent testvéreim, a mennyei hivatás részesei, tekintsetek csak hitünk követére és főpapjára, Jézusra.
2Ő hűséges ahhoz, aki őt erre rendelte, mint ahogy Mózes is az volt egész házában.
3Mózesnél azonban annyival nagyobb dicsőségre volt méltó, amennyivel nagyobb becsülete van a háznál a ház építőjének.
4Minden háznak van ugyanis építője, Isten azonban a mindenséget alkotta.
5Mózes mint szolga volt hűséges egész házában, s a jövendő kinyilatkoztatásról tett tanúságot.
6Krisztus azonban mint fiú áll háza élén. Az ő háza mi vagyunk, ha mindvégig állhatatosan kitartunk a bizalomban és a diadalmas reményben.
Buzdítás az állhatatosságra.
7Bárcsak hallgatnátok ma az ő szavára, amint a Szentlélek mondja:
8„Meg ne keményítsétek szíveteket,
mint a lázadáskor, a kísértés napján
a sivatagban tettétek!
9Atyáitok ott megpróbáltak engem,
megkísértettek, bár szemükkel látták,
amiket cselekedtem.
10E néptől negyven évig undorodtam,
és mondottam: tévelygő szívű nép ez!
S útjaim mégsem ismerték meg ottan.
11És haragban esküdtem eskümet:
ők meg nem látják békességemet!”
12Vigyázzatok testvérek, hogy egyiktekben se legyen hitetlenségre hajló gonosz szív, s el ne szakadjon az élő Istentől,
13hanem lelkesítsétek egymást mindennap, amíg az a „ma” tart, hogy meg ne keményítsen a bűn csalárdsága.
14Hiszen Krisztusnak lettünk sorstársai, de csak úgy, ha a kezdettől fogva táplált szilárd bizalmunkban mindvégig állhatatosan kitartunk.
15Azt mondja ugyanis:
„Bárcsak hallgatnátok ma az ő szavára:
meg ne keményítsétek szíveteket,
mint a lázadáskor tettétek.”
16Kik voltak azok, akik szavának hallatára lázadoztak? Nemde azok, akik Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból.
17Kiktől undorodott negyven esztendőn át? Nemde a bűnösöktől, akiknek teste elhullott a pusztában.
18És kiknek esküdött meg, hogy nem léphetnek be
békességébe? Nemde a hitetleneknek.
19Látjuk tehát, hogy a hitetlenség miatt nem léphettek be.