6. ZSOLTÁR. KÖNYÖRGÉS
1(A karvezetőnek, húros hangszerre [8 hangon?] – Dávid zsoltára.)
2Ne fenyíts haragodban, Uram, ne büntess neheztelésedben!
3Könyörülj rajtam, Uram, mert gyönge vagyok, gyógyíts meg, hisz reszket minden tagom!
4A lelkem mélyen megrendült. Uram, meddig késlekedel?
5Fordulj felém, Uram, s mentsd meg életemet, irgalmasságodban szabadíts meg!
6Hiszen a holtak közül ki gondol még rád, a holtak országában ki dicsőít téged?
7Elfáradtam a sóhajtozásban, éjjelente sírástól nyirkos az ágyam, fekvőhelyem könnyel áztatom.
8Szememet a gond homályosítja, s sok ellenségem miatt őszülök.
9Távozzatok mind, ti ámítók, mert az Úr meghallotta hangos sírásomat,
10az Úr meghallgatta kérésemet, az Úr elfogadta imádságomat.
11Félelem szállja meg minden ellenségem, szégyenüljenek meg és meneküljenek, tüstént érje őket megszégyenülés!